Az első évben nem hozott igazán jó eredményt a Magyar Bálint által erőltetett nem szakrendszerű oktatás törvényi bevezetése. A jogszabály értelmében tavaly szeptembertől az ötödik osztályosok számára kötelező volt bevezetni a teljes tanítási időkeret 20–50 százalékában a nem szakrendszerű oktatást. Az ilyen időkeretben tartott foglalkozások nem tantárgyi bontásban zajlanak, és nem lexikális ismereteket oktatnak, hanem pusztán a készségfejlesztés folyik új, alternatív oktatási módszerek alkalmazásával. A nem szakrendszerű oktatás debütálása nem volt túl sikeres. Az Oktatási Hivatal által folytatott hatósági ellenőrzés szerint bár az iskolák 95 százaléka eleget tett a rájuk szabott törvényi kötelezettségnek, és bevezette ötödikben az új oktatási formát, mégis alig az intézmények egyharmadában működik kifogástalanul a rendszer. Az iskolák további 54 százalékában a nem szakrendszerű oktatáshoz kapcsolódó módszerek nem elég kidolgozottak, az intézmények 15 százalékában pedig nagyon súlyosak a hiányosságok. Az iskolák 4,5 százaléka szegült szembe a törvénnyel, és nem indította el az új oktatási formát. Az intézmények átlagosan heti 6,89 órát fordítanak nem szakrendszerű oktatásra. Ez a tanítási időkeret 24,5 százaléka, vagyis a többség jogszabályban előírt minimum-óraszám közelében maradt. Az intézmények főként a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematikaórákhoz kapcsolódó feladatokkal töltik az időt a készségfejlesztő foglalkozásokon, az intézmények felében az idegen nyelvi készségeket is fejlesztik.
A jelentés aggályosnak tartja, hogy több kistelepülési iskolában – ahol általában a kis létszám miatt csak egy osztály van, és sok a hátrányos helyzetű gyerek – osztályon belüli csoportbontást alkalmaznak a tanárok. A gyerekeket képességük szerint felzárkóztató, illetve emelt szintű csoportba sorolják. A gyengébbek gyakorolnak, míg a többiek további ismereteket kapnak. Az OH szerint az ilyen csoportbontás aggályos, mert a gyerekek nem azonos minőségű oktatásban részesülnek, és a csoportok közti átjárhatóság sokszor esetleges. Kérdés, hogyan lenne megoldható másként egy osztályon belül az egyéni készségeknek megfelelő fejlesztés.
Az OH kifogásolja azt is, hogy több intézményben pusztán korrepetálásra használják a nem szakrendszerű oktatást, vagyis csak azoknak a gyerekeknek tartanak órát, akik felzárkóztatásra szorulnak, a jobb képességűeket nem fejlesztik tovább. A jelentés rámutat arra is: a nem szakrendszerű oktatásban csak nagyon kevés iskolában használnak saját készítésű vagy egyedi tanítási segédleteket, a tanárok főként a munkafüzeteket és a tankönyveket használják a készségfejlesztéshez. Alig alkalmazzák az új tanítási módszereket is: az úgynevezett kompetenciafejlesztést csak az iskolák 8 százaléka vezette be. Az intézmények nagy része (57 százalék) ráadásul a képességfejlesztő órákon is osztályoz, holott a nem szakrendszerű oktatás egyik célja az, hogy ne legyen állandó számonkérés, és ezáltal csökkenjenek a gyerekre rakódó terhek. Ezzel ellentétesen hat az új rendszer az óraszámokra is: az intézmények 13 százalékában nőtt a gyerekek óraszáma.
Ennek főként a matematikai készségfejlesztés az oka, amit sok intézmény pluszként, az eddigi tanórákon felül rakott a tanrendbe, mert a megtanítandó ismeretanyag olyan sűrű, hogy nem lehet a tanórákból lecsípni gyakorlásra. Hiányos a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanárok képzettsége is: a vizsgált 243 intézményben nem szakrendszerű oktatásban részt vevő 1472 pedagógus csupán 46 százaléka végzett szakirányú továbbképzést.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a költségvetési javaslat szerint jövőre a tanároknak saját zsebből kell állniuk a tanfolyamok költségeit. Az ellenőrzött iskolák 89 százalékában készült helyi tanterv, de ezeknek csupán 40 százaléka tekinthető megalapozottnak, vagyis olyannak, amely kellően kidolgozott, és biztosítja a program hatékonyságát. A tantervekből sok esetben hiányoznak a tantervi követelmények. A legtöbb hibát a tanulók értékelésében látták a szakemberek: szerintük a jelenleg működő értékelési rendszereknek csupán a 30 százaléka megalapozott. A törvény szerint idén szeptembertől az ötödik évfolyam mellett hatodik osztályban is be kell vezetni az új rendszert. A napokban a parlament oktatási bizottságának szabad demokrata–szocialista többsége támogatta Magyar Bálint azon javaslatát, amely a 12 évfolyamos iskolákban lehetővé tenné, hogy az első hat évfolyamon teljes tanítási időben tantárgyi bontás nélkül tanuljanak a gyerekek.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
