Leállhat hazánkban a plázák építése

A magyarországi bevásárlóközpontokat sem kíméli a válság. A plázákban fogyatkoznak a boltokat bérlő kiskereskedők, miközben az új bevásárlóközpontok építése – néhány kivételtől eltekintve – lényegében leállt az országban.

Már a belvárosban a Tesco. A GVA Robertson elemzéséből az is kiderül: a válságnak leginkább a hipermarketek tudnak ellenállni Magyarországon, mivel viszonylag alacsony áraikkal és széles kínálatukkal minden más bolttípustól elhódították a vevők nagy részét. A magyar piacon vezető Tesco áruházlánc is gőzerővel nyitja újabb és újabb üzleteit, ráadásul hamarosan Budapest belvárosában is megjelenik, a hazánkban jelen lévő multinacionális láncok közül elsőként. – A Rákóczi úton álló Csillag Áruház 2007-ben talált vevőre, s a felújítási tervek szerint a földszinten új típusú Tesco Express épül mintegy 400 négyzetméteren, ami nem más, mint egy modern kisközért – áll a cég közleményében.

Míg korábban kiváltságot jelentett a kereskedők körében az, hogy bekerülhettek egy-egy forgalmasabb bevásárlóközpontba, addig mára a boltosok többsége nyűgnek érzi a százezres nagyságrendű havi költségek kifizetését, hiszen a magyar háztartások többsége elszokott a plázás vásárlásoktól. Emiatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy idő előtt lehúzzák a rolót. Sokan inkább a jogi következményeket is felvállalják, csakhogy szabaduljanak a bérleti szerződésektől, miközben az üzemeltetők körömszakadtáig ragaszkodnak a négyzetméterenként 20–100 eurós bérleti díjakhoz.
– Általában a nagyobb nemzetközi márkákat képviselő cégek fizetnek olyan bérleti díjakat, amelyek a forgalmukkal arányosan változnak, a kisebbek inkább fix tarifáért üzemelhetnek egy bevásárlóközpontban – mondta el lapunk kérdésére a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Balatoniné Kiss Judittól megtudtuk: konkrét számokat ugyan még a szövetségnek sem árulnak el a plázák, azonban az jól látszik, hogy bár egyes fővárosi bevásárlóközpontok látogatottsága nőtt, a plázában működő kereskedők forgalma országosan mintegy tíz százalékot esett vissza. Ez nagyrészt a fizetőképes kereslet zuhanása miatt van, illetve hogy a válság miatt ezrek kerültek utcára. Az MBSZ tapasztalatai szerint főként a luxusmárkás, drága divatárukról és a százezer forintos műszaki-szórakoztató termékekről mondanak le a vevők, tehát az ezeket az árucikkeket kínáló kereskedők vannak a legnagyobb bajban.
– Vidéken rosszabb a helyzet, mint a fővárosban, nehezebben is találnak bérlőt az üzletközpontok, de válsághelyzetről azért nincs szó – mondta a főtitkár, megerősítve azt, hogy napjainkban főként a nagy nemzetközi láncokat képviselő boltok tudnak talpon maradni, míg a kisebb tőkeerejű hazai kereskedők körében gyorsabb a lemorzsolódás. – Ezzel együtt a plázák üzemeltetői személyre szabott, átmeneti kedvezményekkel igyekeznek megtartani bajba jutott bérlőiket, ám a bérleti díjakból csak a legvégső esetben engednek, mivel az üzletházak is hitelből épültek fel, és e kölcsönök részleteit is törleszteni kell – mondta a főtitkár. Tájékoztatása szerint például a fővárosi Duna Plázát már hetvenezer, a bevásárlóközpont környékén élő vásárló is eltudná tartani, ám az a kérdés, hogy mennyire telített ma a bevásárlóközpontok piaca, és szükség van-e ennyi plázára Magyarországon, még az érintetteket is megosztja.
Mindenesetre úgy tűnik, a válság gátat vet a féktelen plázaépítkezéseknek idehaza. Egy friss jelentés szerint ebben az évben a korábbi tervekhez képest szabályosan lebénultak az új beruházások. A GVA Robertson elemzéséből kiderül: korábban csaknem 100 ezer négyzetméternyi új bevásárlóközpont átadását tervezték a fővárosban az év első felében, de ebből semmi nem lett, s vidéken is csupán 20 százaléka valósult meg a korábbi elképzeléseknek. Budapesten jelenleg öt nagy bevásárlóközpontot építenek: az egyik az Allee a volt budai Skála helyén, a másik a Corvin Atrium a józsefvárosi Corvin sétányon, továbbá a Mundo a zuglói Bosnyák téren, a Terminál a Kőbánya-Kispest vasút- és metróállomásnál, a Neo pedig a Határ úti metróállomásnál áll majd. Ezek közül idén csak a mintegy 200 millió euróból megvalósuló Alle nyílik meg november 11-én, a karácsonyi vásár időszakára. A jelenlegi gazdasági helyzetben a boltnyitást többször is meggondolják a kereskedelmi márkák képviselői. Az új építésű beruházásoknál több visszalépésről is hallani, noha a tulajdonosok kedvezményekkel próbálják hasznosítani az üresen maradó területeket – jegyezte meg Varga Ágnes, a GVA Robertson részlegvezetője.