Még titkolják az egyházi büdzsét

Majd csak a hét végén vall színt az oktatási tárca, hogy melyek lesznek az egyházi célú költségvetési támogatás – minden bizonnyal csökkenő – tervezett sarokszámai, illetve elvonják-e a hitoktatói díjakat és a kistelepülési lelkészek jövedelempótló támogatását, ami egyes térségekben tovább fokozná az erkölcsi eszkalációt.

Bár tudakoltuk, nem hajlandók elárulni az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, milyen elvonásokat terveznek az egyházakkal szemben 2010-re. Arra hivatkoznak, hogy bár tegnap is volt olyan kormányülés, amely ezzel is foglalkozott, a további tárgyalások során dől el, milyen központi költségvetési tervezetet bocsátanak társadalmi vitára.
Előző számunkban azonban megírtuk: Semjén Zsolt kereszténydemokrata pártelnök úgy véli, jövőre összesen 26 százalékkal csökken az egyházi támogatás. Ráadásul egy kiszivárgott költségvetésitervezet-változat szerint a Bajnai-kormány megszüntetné a hitoktatók – pedagógusfizetés jellegű – díjazását, s egy fillérrel sem támogatná a kistelepülések lelkészeit. Jelenleg az utóbbi jövedelempótló támogatást mindenki megkapja, aki kis faluban legalább heti hat órában lelkigondozói munkát végez. A kistelepülések lelkipásztorai 30 500, az egyház által világi lelki gondozók 29 500 forint ilyen bevételhez jutottak az Orbán-kormány egyik utolsó intézkedéseként.
Lapunk egy leszakadó térség plébániakörzetében érdeklődött: milyen következményei volnának helyben az MSZP-kormány utóbbi megszorításnak. Kuklay Antal körömi plébános – a katolikus egyházban népszerű, Hit Pajzsa-díjas „Tóni atya” – öt borsodi falu: Köröm, Sajóhídvég, Girincs, Kiscsécs, Kesznyéten lelki gondozását látja el. Méghozzá nem heti egyszeri, hanem mindennapi kemény, szerteágazó munkával. Rajta kívül egy nyugdíjas pap, egy főállású hitoktató, egy részfoglalkoztatású hitoktató és egy világi személy gondozza a híveket. Tóni atyát 1956 után bebörtönözték, és ’56-os emlékérem tulajdonosa is; az ehhez kapcsolódó juttatásokból és nyugdíjából részt juttat fenti munkatársainak. Az őslakosság mind az öt faluban elöregedett, kisebbségbe szorult, így az egyházi szolgálat döntő része cigánypasztoráció. A romák hajlanak a vallásra, de munkanélküliek lévén pap eltartását, plébániaműködést biztosító egyházadót nem tudnak fizetni.
Kuklay Antal úgy alakította ki a körzetében lévő templomokat, hogy azokban liturgikus tér mellett foglalkoztató tér is legyen, ahol alapvető civilizációs készségeket (háztartási munkák, mosakodás stb.) sajátíthassanak el a leszakadt térség óvodás és iskolás korú roma gyermekei. „A kormány tervezett intézkedéseinek első következménye az volna, hogy el kellene bocsátanom főállású hitoktatónkat. Ötszáz, zömmel roma gyermek maradna hitoktatás nélkül” – értékelte a tervezett intézkedést a lelkipásztor. Hangsúlyozta, ha egy gyermek tizenkét éves korig alapvető ismereteket szerez Istenről, tízparancsolatról, az döntő lehet abban, hogy rablógyilkos lesz-e vagy becsületes állampolgár. „Ketyeg a bomba a mi térségünkben; a gazdasági présként viselkedő Európai Unió és hazai kiszolgálói nem tudják, mit tesznek, ha a gyakorlatban lemondanak egyes térségek, rétegek integrációjáról” – intette a megszorítások döntnökeit Kuklay Antal plébános.