A tárca tudatosan tovább tizedeli a falusi iskolákat, és folytatja a módszeres forráskivonást. Ma reggel nyolc órakor egyébként mintegy 1,349 millió tanuló számára kezdődik meg az új tanév, közülük 99 ezren ülnek először az iskolapadba. Az idei pedagóguselbocsátásokról, az intézménybezárásokról és az oktatást érintő többmilliárdos forráskivonásokról Hiller István oktatási miniszter a budapesti Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolában és Gimnáziumában tartott tegnapi országos tanévnyitón egyetlen szót sem ejtett. A tárcavezető szerint a kormány oktatáspolitikájának továbbra is a tehetség és a színvonal a két kulcsszava, és a válság miatt kényszerű megszorítások ellenére is folytatódnak a rászorulókat segítő tehetséggondozó programok, így az Arany János program és az Útravaló ösztöndíjprogram, a Nemzeti iskolafelújítási programban pedig a tanév végére kétszáz iskolaépületet újítanak fel.
*
Hiller kijelentette azt is: szerinte nem kifejezetten oktatáspolitikai probléma az iskolai erőszak felerősödése és a hátrányos helyzetű gyerekek szegregációja, hanem mélyebben gyökerező társadalmi probléma, ám megpróbálják ezzel is felvenni a harcot. A megoldást Hiller szerint az jelentené, ha az állam nagyobb szerepet vállalna az iskolákban. A miniszter vélhetően korábbi ötletére, az iskolák egy részének államosítására célzott.
A valóságban napokat késő tankönyvek, még több, az iskolákat fojtogató jogszabályváltozás, kevesebb állami támogatás, egyre kilátástalanabb helyzetben lévő fenntartók és szülők jellemzik az idei tanévkezdést. Az idei tanévben az általános iskolások száma jelentősen, több mint 13 ezer fővel csökkent a tavalyihoz képest, a középiskolákban azonban csupán néhány száz fővel lesz kevesebb diák. A tárca lapunkkal közölt adatai szerint hatvan önálló óvoda és iskola, 149 tagintézmény szűnt meg a nyáron, miközben csupán 38 új intézmény alakult – árulta el lapunk többszöri kérdésére tegnap az oktatási tárca. Arra még nem kaptunk választ, hány pedagógus kerül az utcára szeptembertől.
Az idei évkezdet minden eddiginél több pénzt emészt fel: minimálisan 35 ezer, átlagosan 60 ezer forintba kerül, de a költségek akár a 100 ezer forintot is elérhetik. Számításaink szerint idén az alsó tagozaton 5325 és 10 650 forint körül mozog a tankönyvcsomagok ára. Felső tagozaton 10 450, míg a középiskolában 10 295 és 24 495 forint között kell fizetni a könyvekért. A legdrágább kiadvány egy, a nemzetiségi oktatásban használt könyv, ami 20 ezer forintba kerül. Az írószerek, füzetek, vonalzók és egyéb tanszerek is igencsak megterhelik egy szülő vagy család költségvetését.
Az iskolák is egyre nehezebben bírják az emelkedő költségeket. Van olyan intézmény, amely már a tanév elején arra kényszerült, hogy fénymásolópapírt, papír zsebkendőt, kéztörlőt kérjen a szülőktől, a családokban pedig komoly problémát okoz a különböző extraszolgáltatások kifizetése. Egy gyermekét egyedül nevelő szülő elkeseredve mesélte, hogy a tanévkezdés 50 ezres költsége után az iskola közölte vele, hogy az ötödik osztály a tanév első négy napján erdei iskolába megy, amelynek költsége 12 ezer forint. Persze a gyerek otthon is maradhat, ám mivel a többi diák elutazik, az ő gyerekét a negyedikesek közé ültetik be egy hétre. Mivel a szülő nem akarta gyerekét megszégyeníteni, kölcsön kért a nagyszülőktől. A tanszerek megvásárlásával együtt így a tanévkezdés elvitte a teljes augusztusi fizetését.
Jelenleg mintegy 600 ezren kapják ingyen a tankönyvet, mintegy százezerrel kevesebben, mint két éve, amikor még az egyedülálló szülőknek is járt. A könyvekre adott pénz sem elegendő: a tárca évek óta nem növeli a kötetekre adott 10 ezer forintos kvótát, ám a könyvek egyre drágábbak, így előfordul, hogy az ingyenességre jogosultaknak is súlyos ezreket kell fizetniük. A szülők szerint a rendszer igazságtalan és diszkriminatív. Idén egyébként több százezer tankönyv nem érkezett meg évkezdésre az iskolákba. Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének általános elnökhelyettese szerint a csúszások egy részének oka az oktatási tárca rendkívül lassú tankönyvvé nyilvánítási eljárása. A késések másik részét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség okozta, amelynek 17 milliárdos pályázata hónapokon keresztül megtévesztette az iskolákat, és úgy állította be a helyzetet, mintha a támogatást elnyerő iskolák csak az oktatási tárca háttérintézménye által kifejlesztett, úgynevezett sulinovás tankönyveket rendelhetnék meg, a többi kiadóét nem.
Szeptembertől drasztikusan csökken a gyerekek oktatására adott állami fejkvóta is, gyermekenként látszólagosan tízezer forinttal. Csakhogy az energiaárak drasztikus emelkedése és az áfa ötszázalékos növelése miatt emelkedtek a költségek, az intézmények pedig már tavaly is napi gondokkal küzdöttek. Az iskolák ráadásul még a csökkentett normatívát sem kapják meg minden gyerek után, a Hiller-tárca ugyanis újabb három évfolyamon, harmadik, hetedik és tizenegyedik osztályban vezeti be a teljesítményalapú finanszírozásnak nevezett modellt, amely valójában újabb milliárdos elvonást jelent. Ez a modell a nagyobb iskolákat arra kényszeríti, hogy osztályokat vonjanak össze, míg a kis létszámú falusi iskolákat gyakorlatilag halálra ítéli.
Szintén a kis iskolák és a falusi óvodák ellehetetlenítésére irányul az az új jogszabály-módosítás, amely megtiltja, hogy a társulásokon belül ugyanazt a közoktatási feladatot több önálló intézmény lássa el. Ha például három társult településen eddig két óvoda működött, akkor az egyiket be kell zárni, vagy be kell olvasztani a másikba, különben az állam egyik intézmény diákjai után sem fizet fejkvótát. A legkegyetlenebb elvonás a sérült gyerekeket érinti. A baloldali kormányok hét éve nem növelték az utánuk járó fejkvótát, most pedig a tárca úgy alakította át a finanszírozást, hogy az eddigi támogatásnak csak alig több mint nyolcvan százalékát kapják meg az intézmények. Eddig minden ellátott után járt a teljes támogatás, szeptembertől az összeget 12 hónapra osztják fel, és az intézmények csak tízhavi pénzt igényelhetnek a gyerekek után, s a fejkvóta húsz százaléka az államnál marad.
Mától nyithatják meg kapuikat az egységes óvoda-bölcsődék is. Az új intézménytípust a tízezernél kisebb lélekszámú településeken lehet létrehozni. A kormány célja az, hogy azokon a településeken is megoldott legyen a három év alatti gyerekek napközbeni ellátása, ahol eddig nem volt bölcsőde, és így minél több édesanya állhasson munkába. A valóságban az új intézménytípus bevezetése miatt az eddiginél is kevesebb gyerek kerül majd be az ellátásba: míg az eddig óvodaként működő intézményekben huszonöt fős csoportokat működtethetett a fenntartó, az új, egységes intézményekbe csak húsz gyereket vehet fel.
origo.hu
Köd, eső és fagyos reggelek - ezt tartogatja az időjárás a napokban
