Norvég vita az olajjövedelemről

Norvégiában folytatja az irányítást a baloldali kormány, derült ki a vasárnap és hétfőn tartott választások eredményét megismerve. A régi-új kabinet szembesül ismét azzal a nem is olyan kicsiny problémával, hogy miként tudja hatékonyan, célratörően és etikusan befektetni az óriási olajjövedelmet.

Norvégia választási kampánya jórészt a gazdaságról szólt, a jóléti skandináv állam ugyanis minden kiváló adottsága ellenére sem vészelte át érintetlenül a nemzetközi válságot. Az ottani problémákat ugyan szívesen elfogadná a világ talán összes országa (a munkanélküliség 3 százalék körüli, a gazdaság jövőre már növekedni fog), valamint azt a furcsa helyzetet is irigylik sokan, hogy Norvégia hatalmas olajjövedelmét nem költötte saját magára. Ehelyett az összes pénz két olyan alapba folyik, amely az ország jövőjét hivatott biztosítani. A norvég olajat későn, 1969-ben találták meg, ám a pénzalapokat csak 1990-ben hozták létre, abban bízva, hogy a jövőben ez a megoldás megvédi az országot az olajárak hektikus alakulásától, ráadásul az olajkincs kimerülése esetén sem herdálják el a családi ezüstöt.
Az évek során bebizonyosodott, hogy a norvég olaj nagyon is jövedelmező. A külföldi pénzalap mára közel 400 milliárd euróra hízott, amelynek legfeljebb 60 százalékát a tőzsdén megforgathatja az állam, a belföldi nyugdíjalap pedig 12 milliárd eurós értéket képvisel, és a hazai cégekben szereznek részesedést. A pénzalapokhoz a mindenkori kormány csak igen csekély mértékben nyúlhat, évente legfeljebb 4 százalékát kezelheti, indokolt esetben, ha a költségvetést másképp nem tudja egyensúlyban tartani. A kormány ezt a nemzetközi válság hatására hét százalékra emelte, az ellenzék azonban azt hangsúlyozza, hogy a jövő építése mellett a mai embereknek is lehetőséget kellene adni, hogy élvezzék a gazdagságot. Az egészségügyi rendszer ugyanis kissé elavult, hosszú várólisták vannak, az úthálózat is hiányos. A jelenlegi állapot ellenzői azt is aggodalmasnak tartják, hogy a felhalmozott pénz nagy része is veszhet a tőzsdén, főként a mostani nemzetközi bizonytalanság idején, pedig azt fejlesztésekre fel lehetne használni. Kérdéses, hogy milyen cégekben vesz részesedést a norvég állam, amely távol kívánja tartani magát az etikailag megkérdőjelezhető, de esetenként busás haszonnal kecsegtető befektetésektől. Ez utóbbi kérdést egy bizottság dönti el, amely főként a fegyvergyárakban való részvételtől tiltja el Norvégiát. Így a pénzalap az évek során kilépett egy sor, főként amerikai iparvállalat részvényesei közül.