Nyelvvizsga: bátran lehet csalni

A nyelvvizsgáról való kizáráson kívül semmilyen szankcióval nem jár, ha kiderül, hogy valaki más helyett akart vizsgázni, az egyetemeknek pedig gyakorlatilag nincs lehetőségük a diploma visszavonására. Mint erről beszámoltunk, főként ez az oka, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványok mintegy tíz százaléka hamis.

Végzősök Oklevelet
szerzettek
2006/2007 94 937 51 458
2007/2008 95 922 59 507
(Forrás: állami számvevőszéki jelentés)

Bárki kérésre ellenőrzi az oktatási tárca háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal (OH) a nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességét. Ha hamis, kiderül abból, hogy a dokumentum száma nem szerepel a nyilvántartásban – mondta lapunknak Bakonyi László, a hivatal elnöke. A diploma kiadása előtt elsősorban az egyetemek kérik az ellenőrzést. A nyelvvizsga hiánya a fő oka annak, hogy a végzős egyetemisták körülbelül húsz százaléka nem kapja meg a diplomáját. A nyelvvizsgahiány képzési területenként változó, súlyos a helyzet a szociális képzésben vagy az óvópedagógusoknál.
Idén nyáron eddig tíz esetben tettek feljelentést hamisítás miatt. Bakonyi László szerint a nyelvvizsgáknak körülbelül tíz százaléka lehet hamis. Aki lebukik, az ellen feljelentést tesznek, s eljárás indul közokirat-hamisítás miatt, ám ez sem mindig sikeres kimenetelű.
– Sajnos nyelvvizsgaügyben nem elég erős a jogi szabályozottság, ezért a fiatalok bátran próbálkoznak nem megengedett eszközökkel. Míg a hamis bizonyítványból rendőrségi ügy lesz, addig nincs komoly szankciója annak, ha valaki a nyelvet jól beszélő bérvizsgázót küld maga helyett. Ha lebuknak, az aznapi megméretésről ugyan kizárják őket, de a következő vizsganapon már mind a bérvizsgázó, mind „megrendelő” büntetlenül újra próbálkozhat. Arra sincs jogszabály, hogy az egyetemek milyen feltételekkel vonhatják vissza a diplomát, ha később kiderül, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány hamis volt.
Az elnök szerint az a legszerencsésebb, ha az oklevél kiadása előtt sikerül leleplezni a csalókat, a kiadott diplomát ugyanis nehéz visszavenni. Sőt, jogszabályi hiányosságok miatt akár pert is indíthat az egyetem ellen a lebukott fiatal. Az oktatási tárca egyébként dolgozik a szigorításon.
Rendőrségi ügyekben sem mindig győz az igazság: egy baranyajenői iskolában hamis nyelvvizsga-bizonyítvánnyal bukott le egy testnevelő tanár. Kiderült: a hamis bizonyítványt 170 ezer forintért vásárolta, és ennek bemutatásakor kapta meg diplomáját is. A bíróság azonban semmilyen szankciót nem alkalmazott vele szemben, mert az ilyen ügyekben az elévülési idő három év, az pedig letelt. A tanár éveken keresztül nyelvvizsgapótlékot vett fel a munkáltatójától, ennek sem lett következménye.
A hamisítók általában az interneten hirdetnek: e-mail címüket egy-két hetente megváltoztatják. Egy középfokú nyelvvizsga ára 150–170 ezer, egy felsőfokú papír 200 ezer forint körül van, a bérvizsgázó havonta egymilliót is kereshet. Bár borsosnak tűnnek ezek a tarifák, egy valódi nyelvvizsga még ennél is többe kerül. A legolcsóbb nyelvtanfolyamok negyvenezer forintnál kezdődnek, és ahhoz, hogy a középfokig el lehessen jutni, az egyetemisták szerint legalább négy-öt kurzust kell elvégezni. Ehhez jönnek a drága nyelvkönyvek és az általában többször lerótt, húszezer forintos vizsgadíj, vagyis a legális nyelvvizsga költsége több százezer forint.
Az egyetemek tapasztalatai szerint sokan halasztják a nyelvtanulást az utolsó tanévre, pedig egy év alatt középfokig eljutni lehetetlen.