Oktatás: a túlélés szinte lehetetlen

Több mint harmincféle megszorítást hajtanak végre jövőre az oktatásban és az iskolákban, derül ki a lapunk birtokába került költségvetési tervezetből. A pénzelvonáshoz számos jogszabály-módosítást kapcsolnak, amelyek további szigorításokat tartalmaznak. Csak néhány példa: drasztikusan csökken a gyermekek oktatására fizetett állami támogatás, a menza negyven százalékkal drágul, hatalmasra duzzasztják az osztályokat és az óvodai csoportokat, a tanárok fizetése pedig tovább csökken.

És ami még jön:
- drasztikusan dráguló gyermekétkeztetés, az óvodai fejlesztések, férőhelybővítések elhalasztása;
- az elavult iskolai eszközök lecserélésének elhalasztása;
- az eddigi térítési díj három-ötszörösére emelése a művészetoktatásban;
- az iskolai osztályok, óvodai, kollégiumi csoportok létszámának akár harmincszázalékos növelése;
- a pedagógusok kötelező szakirodalom-vásárlásra adott keretének több mint hetvenszázalékos csökkentése;
- az osztály- és csoportösszevonások miatt pedagóguselbocsátások;
- a kiválóan teljesítő pedagógusok premizálásának megszüntetése;
- szakmai informatikai fejlesztések támogatásának megszüntetése;
- a fővárosi/megyei közoktatási közalapítványok támogatásának megvonása;
- a 12 évfolyamos iskolák szervezése támogatásának megvonása.

Lapunk részletekben ugyan már beszámolt a jövő évre tervezett oktatási megszorítások egy részéről, amelyeket több, lapunk birtokába került dokumentum is igazol. Időközben azonban kiderült, hogy több mint harminc feladatnál von el pénzt a kormány a gyermekektől, a tanároktól és az intézményektől. Megpróbáljuk áttekinthetővé tenni, mi vár ránk jövőre. Annyi bizonyos: már rég nem a minőség a szempont, hanem a túlélés. Valószínű, hogy az óvodák és iskolák egy jelentős része nem éri meg a következő tanévet.
Megkurtított normatíva
A lapunk birtokába került jövő évi költségvetési tervezet szerint a kormány drasztikusan csökkenti a gyermekek oktatására fizetett alapnormatívát: az összeg 7,5 százalékkal, a jelenlegi évi 2,54 millió forintról 2,35 millió forintra csökken, vagyis egy gyerek oktatására csaknem kétszázezer forinttal kevesebb jut, mint az idén. Megjegyzendő: a normatíva 2008-ról 2009-re is csökkent. A támogatás ráadásul – az eddigi szabályoktól eltérően – nem az új tanévtől, hanem már januártól kevesebb lesz, ami azt vetíti előre, hogy a nem tervezett elvonás miatt tanév közben csődölhetnek be az intézmények és maradnak oktatás nélkül a gyerekek. Beláthatatlan következményei lehetnek annak is, hogy a kormány a jelenlegi egyharmadára, egymilliárd forintról 338 millió forintra csökkenti az érettségi vizsgák lebonyolítására szánt pénzt, ahogy egyharmadára apad az egyéb szakmai vizsgákra adott állami támogatás is. Összeomlik az Új tudás program: még csak az idén januártól részesülhetnek bérpótlékban a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok – közülük is csak egy szűk kör pályázati úton –, ám a pótlékkeretet máris tíz százalékkal csökkentik. Szintén tíz százalékkal csökken az osztályfőnöki pótlékra elkülönített forrás, amelynek minimális összege most is csupán bruttó 7600 forint. A büdzsé teljes egészében megszünteti az iskolai diáksport támogatását. Tíz százalékkal csökken az amúgy is rendkívül alulfinanszírozott szakiskolai gyakorlati oktatás kiegészítő támogatása. Mintegy tízszázalékos a támogatáscsökkenés a sérült gyerekek gyógypedagógiai nevelésében, fejlesztő felkészítésében, míg ötszázalékos elvonás sújtja a korai fejlesztést. Drasztikusan, 15 százalékkal csökken a kistelepülési óvodások és iskolások után fizetett bejárónormatíva, amelyből az oktatási intézményektől távol lakó gyerekek utazását finanszírozták, veszélybe sodorva ezzel az iskola nélküli falvakban lakó, hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatását. Tovább nőhet az esélyegyenlőtlenség: csökken a felzárkóztatásra és az esélyegyenlőség megteremtésére szánt keret, ahogy kevesebb jut a sajátos nevelési igényű gyerekek speciális oktatására is, pedig fejlesztésük össztársadalmi érdek. A tehetséggondozás az egyik legnagyobb vesztes: a művészetoktatás támogatása csaknem a felére csökken.
A legelképesztőbb a rászoruló gyerekek ingyenes óvodai és iskolai étkeztetésére elkülönített keret egyharmadára csökkentése. Azzal, hogy a kormány a jelenlegi 65 ezer forintról 22 500 forintra csökkenti az ingyenes étkeztetés támogatását, gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az önkormányzatok biztosítani tudják a térítésmentes menzát, hiszen eközben a települések kasszájából 120 milliárd forintot vesznek ki. A költségvetési tervezetben is szerepel, és a Pedagógusok Szakszervezete is megerősítette lapunknak a további elvonások tervét: felfüggesztik a teljesítménymotivációs alap működtetetését, amelynek keretéből eddig a kiemelkedően teljesítő tanárokat jutalmazták. Megszüntetik a szakmai informatikai fejlesztéseket, így nem lesz miből számítógépet vásárolni az informatikai órákhoz, de még az írásvetítő megvásárlása is nehézséget jelent majd. Megszüntetik a közoktatási alapítványok állami támogatását is. Ezeknek az alapítványoknak köszönheti az iskolák és az óvodák jó része az alapvető eszközfejlesztéseket, amelyeket az államnak önmagától is biztosítania kellene. Az alapítványok rengeteg magánpénzt gyűjtöttek össze, ha viszont az állam elveszi tőlük a támogatást, pusztán önfenntartóként óriási bajba kerülhetnek. A Hiller István vezetette minisztérium a jövőben nem finanszírozza az iskolai kompetenciaméréseket, amelyek az oktatás hatékonyságának egyetlen mérőeszközei. A jelenlegi kétmilliárd forinttal szemben jövőre egyetlen fillért sem ad pedagógus-továbbképzésre a kormány, miközben az oktatási tárca kötelezővé teszi a továbbképzésen való részvételt, vagyis állásuk megtartása érdekében a pedagógusoknak saját zsebükből kell fizetniük a kötelező szakmai tanfolyamokat.
A jövő évi büdzsé nemcsak közvetlenül, de közvetve is elvesz az oktatástól, az önkormányzatoktól elvont 120 milliárd forintból ugyanis 37 milliárd az oktatási területet érinti. A lapunk birtokába került, elvonásokról szóló részletes írásos tájékoztatót Varga Zoltán önkormányzati miniszter jegyzi. A tárcavezető önkormányzatoknak küldött levele szerint a közoktatásban egy évvel elhalasztják az óvodai igények teljes körű kielégítésének követelményét, vagyis jövőre mégsem lesz kötelező minden óvodába jelentkező gyereket felvenni. Ennek egyenes következménye, hogy leáll vagy legalábbis lelassul az óvodafejlesztési program. Elviselhetetlenné duzzadnak a csoportlétszámok: jövőre a pénzhiánnyal küzdő fenntartók az eddigi húsz százalék helyett harminc százalékkal léphetik túl az óvodai csoport, az iskolai osztály, illetve a kollégiumi csoport jogszabályban meghatározott maximális létszámát, ha azzal a diák- és szülői szervezetek egyetértenek. Az osztályösszevonások pedagóguselbocsátásokkal járnak majd, és az oktatás színvonala is tovább romolhat. 2012 őszére halasztják a kötelező felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök beszerzését, vagyis leáll az iskolák eszközfejlesztése.
Továbbképzés önerőből
Annak ellenére, hogy a kormány az iskolai erőszak megfékezésének esélyét a tanárok folyamatos továbbképzésében és fejlesztésében látja, drasztikusan csökkenti a pedagógusok szakirodalom vásárlásához kötelezően biztosítandó keretét: a jelenlegi 14 ezer forint helyett csupán négyezer forintot kell majd kifizetni a tanároknak erre a célra. A kormány lehetőséget ad a pénzügyileg kivéreztetett önkormányzatoknak arra, hogy az alapfokú művészetoktatás térítési díját drasztikusan megemeljék. Eddig csak a kiadások 5-10 százalékát kérhették el a szülőktől az iskolák, jövőre azonban már a költségek 15-25 százalékát vasalhatják be rajtuk, vagyis három-ötszörösére nőhet a térítési díj a tehetséggondozó intézményekben. Emellett az eddigi heti hat tanórai foglalkoztatás helyett mindössze öt óra vehető igénybe a fent említett térítési díjért. Ha valaki ennél többet igényel, annak plusz tandíjat kell fizetnie. Az ingyenes étkeztetésre jogosultak támogatásának csökkentése és a jogosulti kör tervezett szűkítése mellett drasztikusan emelkedik a bölcsődei, óvodai, iskolai menza díja: eddig a szolgáltatók az árképzésnél nem vehették figyelembe a rezsiköltséget, a jövőben azonban a nyersanyagköltség ötven százalékának mértékéig ezzel is megfejelhetik a tarifát.
– A gyermekétkeztetést érik a legszörnyűbb elvonások. Azoknak a családoknak, amelyek eddig teljes árat fizettek a menzáért, az új szabályozás miatt jövőre akár negyven százalékkal emelkedhet a térítési díjuk, átlagosan ugyanis ennyit tesz ki a rezsiköltség. Ilyen drasztikus emelés következtében vélhetőleg a szülők egy része nem fogja tudni befizetni a díjat, márpedig ha a gyerek nem eszik az iskolában, az beláthatatlan következményekkel járhat – jelentette ki lapunknak Papp Kornél, a református egyház oktatási szakértője. Hozzátette: a jogszabályok értelmében a központi elvonások ellenére az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést továbbra is biztosítani kell, kérdés, hogy a fenntartó vagy az iskola képes lesz-e előteremteni az ehhez szükséges a pénzt. Lapunk információi szerint egyébként a kormány úgy „kompenzálja” az elvonásokat, hogy szűkíti a jogosultak körét, vagyis kevesebb gyereknek jár majd ingyen vagy kedvezményesen étel. Úgy tudjuk, első körben a nagycsaládosoktól vennék el a kedvezményt: a jövőben ők nem alanyi jogon kapnának támogatást, csak akkor, ha jövedelmük nagyon alacsony. Jelenleg ingyen kapnak enni az óvodákban és az általános iskolák első–hatodik évfolyamán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, a hetedik, a nyolcadik osztályos, illetve a középiskolás mélyszegény gyerekek után azonban már csak ötvenszázalékos támogatás jár. Szintén az étkezés költségeinek felét állja az állam a három- vagy többgyermekes családok gyermekeinél, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók után.
Felháborodott érdekvédők
Vége a magyar közoktatásnak, vége az esélyegyenlőségnek, meghalt az Új tudás program – jelentette ki lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a büdzsétervezet hallatán. Hozzátette: ha a kormány nem fektet be a közoktatásba, akkor már el is kezdheti építeni tömegével a börtönöket, mert néhány év múlva nagy szükség lesz rájuk. Kerpen szerint az alapnormatíva-csökkenés tömeges elbocsátásokat és iskolacsődöket generál. A bejárónormatíva drasztikus apasztása éppen a legrászorultabb gyerekek iskoláztatását és óvodáztatását veszélyezteti, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű családok egy része nem fizet majd azért, hogy gyerekét hajnalban elvigyék a kilométerekkel arrébb fekvő másik település óvodájába. Az étkeztetés elképesztő drágulása és a rászoruló diákok támogatásának megvonása oda vezethet, hogy a gyerekek egy része éhezni fog az iskolában. Az érdekvédő leszögezte: nem érti, hogyan csökkenthetik az osztályfőnöki pótlékot, amikor annak minimális összege jogszabályban van meghatározva. A sajátos nevelési igényű, illetve a sérült gyerekek gyógypedagógiai ellátására, korai fejlesztésére szánt összeg csökkentése veszélybe sodorja a gyerekek fejlődését, drámaian csökkentve ezzel kilátásaikat a normális életre. Az elnök elképesztőnek nevezte a diáksport támogatásának teljes megszüntetését. Leszögezte: úgy tűnik, most már a gyerekek testi egészsége és a hazai élsport sem fontos. Az érdekvédő szerint az óvodafejlesztési program leállítása és a művészetoktatás térítési díjának radikális emelése tovább növeli az esélyegyenlőtlenséget. A szakmai mérésekre sem lesz pénz, pedig az utóbbi években egyedül ezek adtak visszajelzést az oktatás színvonaláról. Az osztálylétszám-növelés elbocsátással és további színvonaleséssel jár. A teljesítménymotivációs alap eltörlése az utolsó pluszmunkára sarkalló tényezőt is kiöli a rendszerből, ami tömeges pályaelhagyással járhat. A fejlesztést segítő alapítványok megszüntetésével rohamosan romolhat a szakképzés színvonala, a kötelező pedagógus-továbbképzések állami finanszírozásának megszüntetése pedig még az iskolák működését is veszélyezteti, hiszen az intézmények már a képzésen lévő tanárok helyettesítési díját sem tudják kigazdálkodni saját keretből. A másik érdekvédő csoport, az egyébként baloldali szellemiségű Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sem látja szebben a jövőt. Galló Istvánné, a PSZ elnöke lapunknak leszögezte: Hiller István oktatási miniszter a tanévnyitón nyugodt tanévet ígért, ám már az első három napban kiderült, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Hozzátette: a kormánycsomag a jövőt teszi tönkre, az elvonások legnagyobb vesztesei a jelenleg iskolába járó gyerekek. A társadalom két-három év múlva érzi majd a károkat, amikor a mostani körülmények között végzett fiatalok kikerülnek az iskolapadból. Galló Istvánné szerint az eszközfejlesztések leállítása elképesztő ötlet. Sok helyen térképre vagy földgömbre sem lesz pénz, szemléltetőeszközök nélkül pedig az oktatás óriásit veszít hatékonyságából.
A pályáztatás sem segít
Lehet ugyan pályázni néhány uniós forrásra, ám ebből éppen a legrászorultabb intézmények maradnak ki, mivel ők nem felelnek meg a szigorú pályázati feltételeknek. A szakirodalom-vásárlás keretének radikális csökkentése óriási felháborodást szül a tanárok körében, ami a továbbképzésekre adott állami támogatás megszüntetésével anyagilag lehetetlenné teszi a pedagógusok szakmai fejlődését. A művészetoktatás díjának drasztikus megemelése a kormányzat eddig hangoztatott céljával ellentétesen hat, hiszen csak a gazdagok kiváltsága lesz a tehetségkibontakozás. Pedig a zenét, táncot tanulóknak általában nincsenek viselkedési és tanulási problémáik. A csoportlétszámok drasztikus emelése pedagóguselbocsátással jár, és az oktatás színvonalának csökkenését hozza.