Ön nemrég még a szocialisták egészségügyi minisztere volt. Véleménye szerint tényleg nincs most mozgástere a kormánynak, vagy nem érzékelik a probléma súlyát, esetleg nem veszik komolyan önöket?
– Eljutottunk odáig, hogy már nincs tovább. Tudomásul vesszük, hogy gazdasági válság van, s ez az egészségügyet sem kerülheti el, de ilyen helyzetben is van egy minimum, amit az ellátórendszernek nyújtania kell. A források azonban ehhez sem elégségesek.
– A radikális fellépésben mekkora szerepe volt annak, hogy a kórházfenntartó önkormányzatok többsége fideszes vezetésű?
– Nem egyeztettünk a fenntartókkal ebben a kérdésben. A baj összehozta a szakmai szervezeteket, még soha nem volt közöttük ilyen egység, és eddig nem volt szükség ilyen radikális fellépésre sem. A döntéshozókkal való tárgyalási folyamatban is betartottuk a játékszabályokat és az etikai követelményeket. Az egészségbiztosító vezetőjétől indultunk, s az egészségügyi miniszter után jutottunk el Bajnai Gordon miniszterelnökig. Ezzel azonban kijártuk a lehetséges döntési szintek mindegyikét, de sajnos nem sikerült eredményt elérnünk.
– Miért választották az éhségsztrájkot mint a nyomásgyakorlásnak a kórházvezetőknél igen ritka formáját?
– Azt gondoltuk, végső esetben ezzel tudjuk leginkább felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a kormány kiéhezteti az egészségügyi ágazatot. Másrészt pedig ezzel nem akadályozzuk a betegek ellátását.
– Hányan vállalkoznak majd erre?
– Eddig körülbelül negyvenen jelezték, hogy részt vennének az akcióban.
– Ön is?
– Igen.
– Hogyan zajlik majd?
– Szabadságot vennénk ki, kiválasztanánk egy fővárosi épületet, ahol csak folyadékot vennénk magunkhoz. Reméljük, hogy a sajtó közreműködésével a lakosság is rendszeresen nyomon követheti majd az akciót. Mindezt persze orvosi felügyelet mellett tennénk.
– Meddig éhezne?
– Természetesen nem az a cél, hogy esetleg egészségkárosodással vagy halállal végződjön a dolog. A célja a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás.
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
