Általában az iszlám ellenzi az emberábrázolást, épp a vallás szigorú egyistenhívő jellege miatt. A próféta megjelenítése ugyanis akár bálványimádásnak is minősülhet, így kerülendő, egyes országokban még a nemzetközi cégek óriásplakátjain is elhomályosítják az azokon szereplő modellek arcát. Ez persze nem az Egyesült Államok. Ott igencsak komolyan veszik az alkotmányban lefektetett szabadságjogokat, amelyek addig megilletik a polgárt, ameddig mások jogait nem csorbítják. Ezek egyike, talán legfontosabbja Amerikában a szólásszabadság, az alkotmány első kiegészítése. „Szerintem szörnyű, hogy Nathan Hale, az amerikai függetlenségi háború hősének iskolája lesz az első hely, ahol Amerika meghátrál attól tartva, mit tehetnek a szélsőségesek” – mondta felháborodva a hír hallatán Michael Steinberg, a Yale egykori diákja. Ő egyike azon 25 öregdiáknak, akik nyílt levélben tiltakoztak a kiadó döntése ellen és szorgalmazták a híres-hírhedt karikatúrák megjelenítését a könyvben. Egy másik aláíró, a Bush-kormány híresen agresszív ENSZ-nagykövete, John Bolton „intellektuális gyávaságnak” nevezte a Yale döntését. Az Egyetemi Professzorok Amerikai Szövetsége nevében Cary Nelson, a testület elnöke azt mondta, a Yale eljárása azt jelenti, hogy „nem tárgyalunk terroristákkal, hanem előre teljesítjük feltételezhető követeléseiket”.
Az egyetemi kiadó szerint nem volt más választása, mint végül kivágni a tizenkét karikatúrát, mivel az általa megkérdezett szakértők szerint ellenkező esetben nagy esély lett volna a 2006-os események kiújulásának, amikor világszerte több mint 200 ember halt meg a tiltakozó megmozdulások során. Az azt követő politikai vihar idején Dánia (az rajzokat dán karikaturisták készítették a liberális Jylland Posten napilap számára) közel-keleti exportja 15 százalékkal csökkent, viszont a botrány miatt fellelkesülő amerikaiak 17 százalékkal növelték a Lego hazájának ottani eladásait.
Az azóta is időről időre felmelegített karikatúrabotrány politikai üggyé vált. Jytte Klausen, a most nagy publicitást kapó könyv szerzője ugyanis maga is dán, a napokban megjelenő kötet pedig egyértelműen politikai jellegű, s nem kulturális. A Yale kiadó beszámolója szerint Klausen interjúkat készített a botrány szereplőivel, és kutatásai eredményeképp arra jutott, hogy a tiltakozások nem a kulturális különbözőségből fakadtak, hanem felülről szervezett események voltak olyanok részéről, akik befolyásolni akarták a dán és az egyiptomi választásokat. Ezután Klausen szerint részt vettek benne azok az iszlamista szélsőségesek, akik Pakisztánt, Libanont, Líbiát és Nigériát akarták destabilizálni. A Yale által kiadott könyv pedig, úgy tűnik, az eredeti képek közlése nélkül is kelendő lehet a piacon.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
