Tanévkezdés könyvek nélkül

Több százezer tankönyv nem érkezik meg évkezdésre az iskolákba. A késés fő oka, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség félrevezette az iskolákat egy, a tankönyvvásárlást is támogató uniós pályázat kapcsán. A hazai kiadók csak az utolsó pillanatban tudták megakadályozni, hogy a tankönyvekre szánt temérdek uniós pénz ne csak a 95 százalékban külföldi tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadót és az oktatási tárcát gazdagítsa.

2009. 09. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Időben megérkezik az iskolákba a tankönyvek 95 százaléka, ám lesznek olyan kötetek, amelyek nem lesznek ott tanévkezdésre. Összességében körülbelül háromszázezer kiadvány késésével számolunk – jelentette ki lapunknak Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) általános elnökhelyettese. Hozzátette: a késések csak elenyésző hányada ered a kiadó hanyagságából. A csúszások egy részének oka az oktatási tárca bürokratikus tankönyvvé nyilvánítási eljárása. Van olyan kiadó, amelyik fél éve azért nem tudja kinyomtatni egyik kiadványát, mert bár a kötetet tankönyvvé nyilvánították, az erről szól írásbeli határozatot még nem kapta meg.
Safranek leszögezte: a késések nagy részét a korábban Magyar Bálint, majd Bajnai Gordon által vezetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) okozta, amely a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésére vonatkozó 17 milliárd forintos pályázat kapcsán hónapokon keresztül megtévesztette az iskolákat, és úgy állította be a helyzetet, mintha a támogatást elnyerő iskolák csak az oktatási tárca háttérintézménye által kifejlesztett, úgynevezett sulinovás tankönyveket rendelhetnék meg, a többi kiadó könyveit nem.
Az NFÜ tavaly ősszel írta ki az iskolák számára a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésére vonatkozó uniós pályázatot, a TÁMOP 3.1.4.-et. Ennek révén az iskolák pénzt nyerhettek a készségfejlesztést középpontba helyező oktatás megteremtésére, az új módszerrel kapcsolatos tanácsadásra, pedagógus-továbbképzésekre és tankönyvekre.
Szarvas Péter, a TVOT jogásza szerint a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a program megvalósításához olyan tankönyveket lehet rendelni, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben, és megfelelnek a kompetenciaalapú oktatás céljainak, illetve amelyeket az oktatási és kulturális miniszter adott ki (sulinovás könyvek). A hazai kiadók ezt úgy értelmezték, hogy minőségét illetően sokat támadott, bizonyos esetekben kellően ki nem próbált sulinovás könyvek helyett az ő kiadványaikat is meg lehet rendelni a pályázaton elnyert uniós támogatásból, ezért köteteiket ennek megfelelően népszerűsítették az iskolában. Idén februárban az NFÜ azonban közleményben hívta fel az iskolák figyelmét arra, hogy az uniós pénzből csak és kizárólag sulinovás könyveket rendelhetnek.
Megjegyzendő: a pályázat 17 milliárd forintot emésztett fel, vagyis a többi versenytárs kizárásával elképesztő összegű megrendelésekhez jutott a sulinovás könyveket gyártó konzorcium, amit a 95 százalékban finn tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadó, illetve a száz százalékban az oktatási tárca kezében lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. alkot. – Az NFÜ utasítása miatt az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz és az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Hivatalához fordultunk jogorvoslatért – jelentette ki Szarvas Péter. A jogász szerint az NFÜ a nemzetközi szervek döntésének meghozatala előtt meghátrált, és kiszélesítette a megrendelhető könyvek körét a tankönyvjegyzékben szereplő összes könyvre. A módosításra azonban csak júliusban került sor. Ekkor az iskolák ezrével mondták viszsza a sulinovás könyveket, hogy helyette a régi, jól bevált köteteket rendeljék meg. A kiadóknak az NFÜ hibájából így alig több mint egy hónapjuk maradt arra, hogy a késői utórendeléseket teljesítsék.

Kell a pihenő. Támogatja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Pokorni Zoltán (Fidesz) javaslatát, hogy 8–10 év munka után az oktatóknak lehetőségük legyen akár egyéves pihenőre. A PDSZ szerint feltétel, hogy kapjon fizetést a pedagógus erre az időszakra, és korábbi státusába kerüljön vissza. – Olyan oktatásfinanszírozási rendszert kell kialakítani a kistelepüléseken, amely nem a létszámtól, hanem az ellátandó feladatoktól függ – ezt Sió László (Fidesz) szögezte le.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.