Tanévkezdet: gödörben az iskolák

A korábbiaknál is nehezebb év vár az óvodákra és az iskolákra: szeptembertől drasztikusan csökken a gyerekek oktatására fizetett állami támogatás, ráadásul a diákok egy része után csak a fejkvóta töredéke jár. A Hiller-tárca az új tanévtől újabb jogi és pénzügyi eszközöket vet be a kistelepülési intézmények ellehetetlenítésére. A legkegyetlenebb elvonás a sérült gyerekeket érinti.

2009. 09. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kevesebb intézményben és sokkal kevesebb pénzből kezdődik meg a gyerekek oktatása és nevelése a jövő héten, ami súlyosan veszélyezteti a diákok ellátásának színvonalát. A kormány az új tanévtől nominálisan is csökkenti a gyermekek után járó állami fejkvótát. Emellett újabb három évfolyamon vezeti be a teljesítménymutatónak nevezett finanszírozási rendszert, amely a normatívacsökkentés mellett újabb többmilliárdos elvonást jelent.
A tavalyi, gyermekenkénti 2,55 milliós támogatást 2,54 millió forintra csökkenti a kormány. A fejenként 10 ezer forintos csökkentés nem tűnik olyan soknak, ám a valóságban ennél jóval nagyobb az elvonás. Az energiaárak drasztikus növekedése és az áfa 5 százalékos emelése mind az intézményeket terheli, amit szinte képtelenség lesz kifizetni ebből a pénzből, hiszen az oktatás már évek óta súlyosan alulfinanszírozott, és az intézmények már eddig is napi működési gondokkal küzdöttek – jelentette ki lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Leszögezte: tavaly több iskola is arra kényszerült, hogy pénzhiány miatt szénszünetet rendeljen el. Az energiahordozó most még drágább, ám pénz a tavalyinál is kevesebb lesz rá, ami veszélybe sodorhatja a gyerekek megfelelő ellátását.
Az érdekvédő szerint az áremelések miatt csak a tavalyi finanszírozás szinten tartásához is legalább 5-8 százalékos emelésre lett volna szükség. Az iskolák egyébként még a jelenlegi, lecsökkentett normatívát sem kapják meg minden gyerek után, a tárca ugyanis újabb három évfolyamon, harmadik, hetedik és tizenegyedik osztályban vezeti be a teljesítményalapú finanszírozásnak nevezett modellt, amely valójában újabb milliárdos elvonásokat jelent. Az új számítási módszerben nem kapja meg az egy gyerek után járó teljes támogatást az az iskola, amely nem tud annyi diákot felmutatni, mint amennyit a Hiller-tárca kívánatosnak tart. Ha egy intézményben az osztálylétszám nem éri el a jogszabályban meghatározott átlaglétszámot, akkor az iskola a gyerekek után járó fejkvótának csak a töredékét kapja meg. Az új tanévtől már az összes óvodai csoportban, az 1., 2., 3., 5., 6., 7., 9. 10., 11. évfolyamokat is a spórolós módszerrel finanszírozzák majd. Kerpen szerint a hatalmas osztálylétszámot honoráló modell a nagyobb iskolákat a létfenntartás érdekében arra kényszeríti: osztályokat vonjanak öszsze, ami tanárelbocsátásokkal és színvonalcsökkenéssel jár, míg a kis létszámú falusi iskolákat gyakorlatilag halálra ítéli.
Szintén a kis iskolák és a falusi óvodák ellehetetlenítését eredményezheti az az új tanévtől életbe lépő jogszabály-módosítás, amely megtiltja a társulásoknak, hogy ugyanazon területükön ugyanazt a közoktatási feladatot több önálló intézmény lássa el. Ez azt jelenti, hogy ha eddig például három társult településen két iskola vagy két óvoda működött, akkor az egyiket be kell zárni, vagy be kell olvasztani, különben az állam egyik intézmény diákjai után sem fizet fejkvótát.
Az új tanévtől életbe lépő legkegyetlenebb elvonás a sérült gyerekeket érinti, akiknek megfelelő fejlesztése kerülhet veszélybe az elvonások miatt. A vezető gyógypedagógusok a Gyurcsány-kormány terveinek napvilágra kerülésekor minden erejüket latba vetve küzdöttek az elvonások megakadályozása ellen, de sajnos csak részsikert értek el. Bár a gyógypedagógiai normatíva jelentősen nem csökken – a tavalyi 240 ezer forintról csupán 239 ezer forintra –, az elvonás azonban több ok miatt is drasztikus: egyrészt azért, mert a baloldali kormányok az áremelkedések ellenére hét éve nem növelték a sérült gyerekek után járó fejkvótát, másrészt azért, mert a tárca úgy alakította át a finanszírozást, hogy a valóságban a támogatásnak csak alig több mint nyolcvan százalékát kapják meg az intézmények. Bicsákné Némethy Terézia, a zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézet igazgatója lapunknak korábban kifejtette: 2002 óta egyetlen forinttal sem nőtt a fejkvóta, sőt, a legsúlyosabb állapotban lévőknél tavaly fejenként 100 ezer forinttal csökkent a támogatás, így ez a pénz már régóta nem fedezi a tényleges költségeket.
Még súlyosabb helyzetet teremt az új számítási mód bevezetése: eddig minden ellátott után megkapták a teljes támogatást, ám szeptembertől az éves támogatást 12 hónapra osztják fel, és az intézmények csak 10 havi pénzt igényelhetnek egy gyerek után (ennyi ideig tart a tanév), vagyis a fejkvótánál a valóságban húsz százalékkal kevesebb pénzt kapnak. A korai fejlesztés során a szakemberek a sérült vagy súlyosan sérült kisgyermekeket fejlesztik újszülöttől ötéves korig. Ez a leghatékonyabb beavatkozási lehetőség a fogyatékosság csökkentésében, ilyenkor még esély van annak felszámolására is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.