Frankfurtban találkoztak tegnap a tárgyalásokon részt vevő államok (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország) képviselői, hogy egyeztessenek az iráni nukleáris ügyekről, a teheráni ajánlat pedig minden bizonnyal kedvezően befolyásolja a tárgyalásokat. Irán ugyanis ígérete szerint hajlandó együttműködni a hatokkal. Néhány nappal korábban még a német kancellár azt mondta, Iránnak fogy az ideje, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, s ha ezt nem teszi meg mielőbb, az eddigieknél súlyosabb szankciókkal kell majd szembenéznie. Az irániak azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mit tartalmaz ajánlatuk, ezt csak a hat országgal osztják meg. A tárgyalási hajlandóságot mutatja azonban, hogy eleget tettek a nyugati követeléseknek, és a szeptember közepi határidő előtt elkészítették nukleáris ajánlatukat.
Obama levelének tartalma is titok egyelőre, ám a jelek szerint feltétlenül békülékeny, és az is valószínűnek tűnik, hogy az amerikaiak és az irániak között van bizonyos kommunikáció. A Tabnak szót ejt egy bizonyos első levélről, amelyet Obama a választások előtt, április 21. és május 21. között küldött Ali Hamenei ajatollahnak, Irán legfőbb vezetőjének, és úgy tudja, azt Irán „nem hagyta válasz nélkül”. Irán és az Egyesült Államok között nincs hivatalos kapcsolat az 1980-as teheráni túszdráma óta, ám Obama többször is leszögezte, ha Irán hajlandó a megegyezésre, Washington kinyújtja felé a kezét. Az oroszok szintén a tárgyalás oldalán állnak. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint a megoldás nem a szankciók bevezetése és az ország elszigetelése, esetleg a katonai csapás, hanem a nemzetközi diplomáciai út.
Néhány napja Németországban még Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tárgyalt, aki azonban teljesen más állásponton volt. Szerinte a lehető legkomolyabb szankciókat kell bevezetni, hogy Irán ne tudja kifejleszteni atomfegyvereit, amelyet Teherán egyébként folyamatosan tagad. Mohamed el-Baradei is túlzottnak tartotta a nyugati aggodalmakat az atomprogram kapcsán. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója szerint semmi sem utal arra, hogy Teherán rövid időn belül nukleáris fegyverre tehet szert. Baradei a Bulletin of the Atomic Scientists című lapban közölt interjúban úgy vélekedett, hogy Teherán szándékai valóban aggodalomra adnak okot, s nukleáris tevékenységét átláthatóbbá kell tenni a NAÜ és a nemzetközi közösség előtt. Mindazonáltal leszögezte: nem felel meg a valóságnak az az elképzelés, hogy Irán már holnap atomfegyver birtokába juthat.
Az iráni elnök közben úgy döntött, ismét személyesen vesz részt az ENSZ közgyűlésén New Yorkban, ahol beszédet is tart.
Követcserék. Mintegy negyven iráni nagykövetet cserélnek le világszerte, mivel a diplomaták kiálltak az elnökválasztást követő zavargások során az ellenzéki jelöltek és a tüntetők mellett – adta hírül a félhivatalos Fársz hírügynökség. A kedd éjszaka kiadott jelentés jól értesült forrásokra hivatkozik, de nem nevezi meg ezeket, és arra sem tér ki, mely országokat érinti a nagykövetek cseréje. Az iráni külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor kategorikusan visszautasította a hírt, mondván, a nagykövetek lecserélése teljesen természetes lépés, az minden három évben megtörténik. Haszan Kaskavi elmondta, Iránnak több mint 130 nagykövetsége van világszerte, és általában harmadukat szokták lecserélni minden évben nyár végén. Az érintett diplomaták állítólag már tudnak arról, kiket érint a változás, de erről pontosabbat sem Kaskavi, sem a Fársz hírügynökség nem mondott. (S. L. S.)
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
