Athén és Szófia szorításában

A görög előre hozott választások híre a szomszédos Macedóniában okozta a legnagyobb örömöt. A Macedónia névhasználati vita miatt Szkopjénak aligha van esélye, hogy felvegyék a NATO-ba, illetve az Európai Unióval megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, pedig ősszel Brüszszelnek ki kell jelölnie annak időpontját. 2008 áprilisában Görögország megakadályozta Macedónia felvételét az észak-atlanti szövetségbe, ennek ellenére a két ország nem folytatott érdemi tárgyalásokat a Macedónia név használatáért, inkább a sajtón keresztül üzengettek egymásnak. Amikor az amerikai közvetítő, Mathew Nimetz sarokba szorította mindkét felet, hogy végre egyezzenek meg, akkor jött a görög előre hozott választások híre. Ez titkos örömmel töltötte el a macedón vezetést, mert presztízsveszteség nélkül kerülhettek ki a kellemetlen szituációból. Még akkor is, ha ez késlelteti a kis balkáni ország európai és atlanti integrációját. Macedóniának aligha lehet olyan illúziója, hogy az esetleges görög kormányváltás megváltoztatja Athén álláspontját a névhasználat kérdésében.
Az is előfordulhat, hogy a bolgár „anyaország” fogja megtorpedózni Macedónia integrációját. A balkáni háborúig Macedónia teljes területe Bulgária része volt, majd az első világháború után véglegesen szétosztották Görögország, Jugoszlávia között, Bulgáriában csak töredék része maradt. A macedón kérdést Sztálin indította el az ötvenes évek elején, majd Titóék, miután rájöttek arra, hogy a bolgárral való nyelvközösség miatt nem tudják elszerbesíteni a macedónokat, hirtelen támogatni kezdték Bulgária ellenében a macedónok nemzeti identitását. Jugoszlávia szétesése után Bulgária volt az első ország, amely elismerte Macedóniát és országa névhasználatát, de Szófia nem tudja elfogadni azt a tényt, hogy Szkopje megtagadja a két ország nyelvközösségét, a közös történelmi és kulturális hagyományokat. A két állam viszonyában a legnagyobb feszültség a Macedón enciklopédia megjelentetése volt, amelyet néhány napja dobtak piacra, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Bulgária, valamint az albán kisebbség tiltakozása miatt máris kivonni kényszerültek a forgalomból. Ebben nem kevesebbet állítottak, mint hogy 2000 óta az albán lázadók extrémisták és terroristák, akiket az amerikai és brit követségeken képeztek ki. A szkopjei bolgár nagykövetség a történelmi tények elferdítése és a gyűlöletkeltés miatt tiltakozott.
A rendszerváltás óta egyébként a történelmi terhek ellenére Athén és Szófia kapcsolata viszonylag jó. Az év elején, az orosz–ukrán gázvita idején például a görög szállítások enyhítették az északi szomszéd gondjait. Ennek ellenére a Burgasz–Alexandroupolis kőolajvezetékkel kapcsolatos új bolgár kormány moratóriumára a görög külügyminiszter figyelmeztetett, hogy a kőolajvezeték megépítése mindhárom ország, Bulgária, Oroszország és Görögország érdeke. A görög szocialisták viszont kétségbe vonják a vezeték építésének értelmét, hangsúlyozva, hogy ez csak az oroszoknak hasznos. A Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK elnöke, Georgiosz Papandreu azt ígérte, hogy kormányra kerülése esetén újratárgyalja a vezeték sorsát és feltételeit. A görög parlament még nem ratifikálta a hármas egyezményt.