Az ELTE vezeti a magyar egyetemek rangsorát

Továbbra is az ELTE a legjobb hazai felsőoktatási intézmény, a „legokosabb” hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetemre járnak – derül ki az oktatási tárca háttérintézménye által készített felmérés előzetes adataiból, amely három képzési területet vetett össze.

Tizedszer állította össze az egyetemi rangsort az oktatási tárca háttérintézményeként működő Educatio Nonprofit Kft. Az idén is a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bizonyult a legszínvonalasabb hazai felsőoktatási intézménynek: az egyik leggazdagabb képzési kínálattal rendelkező egyetem és karai nemcsak összesítésben, de szinte minden szempont szerint az első vagy a második legjobbnak számítanak. A vizsgálat része volt a Medián által elvégzett hallgatói véleményfelmérés: a bölcsészképzések közül a diákok elsöprő többsége az ELTE bölcsészkarát tartja a legjobbnak. A második helyezett, a Debreceni Egyetem hasonló kara alig negyedannyi szavazatot kapott, mint az ELTE. A gazdaságtudományi karok közül a Budapesti Corvinus Egyetem viszi a prímet: háromszor annyian tartják a legjobbnak, mint az ezüstérmes Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi karát. A műszaki területen a hallgatók szerint egyeduralkodó a Budapesti Műszaki Egyetem (BME): az első ötbe csak a műegyetem karai jutottak be.
A felmérés azt is vizsgálta, hova kerültek be a legjobb teljesítményű hallgatók. Az abszolút győztes a Corvinus gazdaságtudományi kara, ahol a diákok átlagpontszáma 464,5 pont volt a felvételin, vagyis nyelvvizsgák és kiemelkedő versenyeredmények nélkül lehetetlen volt bejutni ide. A felvételin az érettségi osztályzatából és a tanulmányi eredményből 400 pontot, az emelt szintű vizsgáért, nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyen elért kiemelkedő eredményért 80 pluszpontot lehet szerezni. A műszaki képzési területre jóval gyengébb képességű diákok kerültek be. Itt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai karának diákjai érték el a legjobb eredményt (436,7 pont), maguk mögé utasítva a BME képzéseit.
Az oktatók minőségét tekintve más a helyzet: a bölcsészszakok versenyében a legjobb teljesítményű diákokkal rendelkező ELTE az első ötbe se került be. Az oktatók versenyét a Miskolci Egyetem bölcsészkara nyerte, ahol a tanárok 69,6 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal. A gazdasági képzési területen is meglepetés született: a Debreceni Egyetem Agrár- és Vidékfejlesztési kara rendelkezik a legjobb oktatói gárdával.
A kutatás rámutat: a nagy múltú állami egyetemekkel nem tudják felvenni a versenyt a főiskolák és a nem állami egyetemek. Kivétel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely jogászképzésben és az informatikai képzésben is kiváló eredményt ért el, hasonlóan a Budapesti Műszaki Főiskola műszaki és informatikus, illetve a Budapesti Kommunikációs Főiskola médiatudományi képzéseihez.