Az EU nem erőlteti Klaust

Brüsszelben tegnap Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő, az EU soros elnöke, José Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke sajtótájékoztatóját Jan Fischer Prágából hallgatta végig, ugyanis repülőgépe műszaki problémája miatt a cseh miniszterelnök nem tudott személyesen részt venni a megbeszéléseken, és az azt követő sajtótájékoztatón. Így a résztvevők feje fölé merevítették ki arcképét és Prágából válaszolt a kérdésekre.

Diplomáciai előkészületek. Nem ülnek tétlenül az EP egyes tagjai, amíg, mint remélik, végre hatályba lép a lisszaboni szerződés. A képviselők a színfalak mögött lázasan igyekeznek befolyásukat érvényesíteni, hogy a már alakuló uniós diplomáciai testület nehogy a „demokratikus irányítás” körén kívül essék. Azt szeretnék, ha e testület az Európai Bizottsághoz kapcsolódna és a közösségi költségvetésből tartanák fenn, nem pedig a tagországok költségvetéséből. Közben tegnap stratégiai partneri viszonyról kötött megállapodást Románia és Lengyelország, amelynek értelmében Varsó támogatja, hogy a román Dacian Ciolos töltse be az EB mezőgazdasági biztosának tisztségét. (L. I.)

Senki nem akarja Václav Klaus euroszkeptikus cseh államelnököt nyomás alá helyezni, csupán meggyőzni, hogy írja alá a lisszaboni szerződést, amely feleslegesen oly sok energiát vesz el az Európai Uniótól és igen költséges – hangsúlyozta tegnap a sajtótájékoztatón résztvevők mindegyike, különösen Buzek elnök. A szerződés szombati, írországi, népszavazáson történt jóváhagyását követően most már csak Lech Kaczynski lengyel és mindenekelőtt Klaus cseh államfőnek kell aláírnia. Ami a lengyel államfő aláírását illeti, mondta Barroso, azt biztosra lehet venni még e héten, mert azt neki „Kaczynski elnök megígérte”. Közvetlenül a következő akadály a cseh alkotmánybíróság, amely kedden már visszautasította az uniós reformszerződésre vonatkozó törvényt illető kifogást, de – mint az alkotmánybíróság közölte – még egy hónapot kell várni arra, hogy döntsön a korábban a cseh szenátusból érkezett beadvány ügyében, amely szerint a lisszaboni szerződés összeegyeztethetetlen a cseh alkotmánnyal. Ezt követően kellene Klaus államfőnek aláírnia a szerződést, amit általános várakozás szerint még az év vége előtt megtesz.
Uniós diplomaták körében elterjedt hírek szerint Brüsszel készen áll arra, hogy nem hivatalosan a cseh kormánynak megígéri, biztosan számíthat egy neki tetsző biztosi posztra, ha a szöveget ésszerű időn belül aláírják. Az idő ugyanis sürgeti az uniót. A bizottság mandátuma a hónap végén jár le és a kérdés felmerül, milyen alapon nevezik ki a következő bizottságot. Ha a most érvényben lévő nizzai szerződés szerint, akkor kevesebb bizottsági tag lesz, mint európai állam. A lisszaboni szerződés elfogadásával azonban minden tagállamnak jár egy biztosi hely. Ha Klaus ennek ellenére vonakodik, akkor szinte biztos, az EU azzal bünteti Prágát, hogy nem kap biztosi posztot. Nagyon kevéssé valószínűnek tartják azt, hogy Klaus képes kitartani a brit toryk várható győzelméig, akik megígérték, kormányra kerülésük esetén népszavazást írnak ki a lisszaboni szerződésről.