Brüsszel illetékes

2009. 10. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kétoldalinak és lezártnak tekinti Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai be nem engedésének ügyét az Európai Bizottság jogi és igazságügyi felelőse – mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk. Jacques Barrot ezt szerdán jelentette ki, annak ellenére, hogy bizottsága megkapta azt a levelet, amelyben a magyar kormány kötelezettségszegési eljárás indítását kérte Szlovákia ellen, amiért Sólyom László államfőt augusztus 21-én nem engedték be az országba.
A bizottság egy illetékese kérdésre azt nyilatkozta, amennyiben a jogsértés gyanúja megerősödik, a testület megteszi a szükséges lépéseket. Az eljárás akár az Európai Bíróságon is végződhet, ami több évig is eltarthat.
„A sajtóból értesültem arról, hogy a kormány eljárást indít az Európai Bizottságnál, amiért Szlovákia megakadályozta a magyar államfőt, hogy szlovák területre lépjen” – nyilatkozta lapunknak Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő, e parlament állampolgári-, jogi-, belügyi és igazságügyi bizottságának tagja, aki hozzátette, „a kormányzati beadvány nyilván arra a levélre adott közvetett válasz, amelyet szeptember elején küldtünk Balázs Péternek”. Erre, mondta a képviselő asszony, válasz még nem érkezett. Hozzátette, levelükben hangsúlyozták, az Európai Bizottsághoz ilyen beadványt csak egy kormány nyújthat be, és így arra nem lett volna szabad hetekig várni. A képviselőnő azt is elmondta, hogy a schengeni övezethez tartozó határok átlépésében bárkit csak akkor lehet megakadályozni, ha az a közegészségügyre, a közrendre vagy a közbiztonságra nézve súlyos veszélyt jelent. Gál Kinga ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy korábban ő és pozsonyi képviselőtársa, Bauer Edit beadványt intézett az Európai Parlamenthez, amelyben kérik, vitassák meg az Európai Bizottsággal a szlovákiai államnyelvtörvényt, és annak hatásait. Néppárti frakciójuk ezt a javaslatot elfogadta és kezdeményezte, hogy az a plenáris ülésre kerüljön.
Ebben az áll, hogy a nyelvtörvény hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik kisebbségi anyanyelvüket szeretnék használni, amiért akár meg is büntethetik őket, ami ellentétes az uniós elvekkel, irányelvekkel és az uniós nyelvi biztos többször hangoztatott céljaival.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.