Éveket kell várniuk a rászorulóknak, amíg hozzájutnak a vámosok, a bíróságok, az önkormányzati és más hatóságok által szabálysértési vagy büntetőeljárásban elkobzott termékekhez. A felajánlott áru elfogadásáról döntő Karitatív Tanács és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) tegnapi közös tájékoztatóján elhangzottak szerint ennek egyik oka az, hogy sokszor évek telnek el, míg jogerős bírósági ítélet születik egy-egy ügyben. Másrészt a jogszabályoknak megfelelően egy sor kötelező lépést is meg kell tenniük az adományt fogadó szervezeteknek. Hamis márkajelzésű áruk esetében például a márkatulajdonos dönt arról, hogy a termék eljuthat-e a rászorulókhoz, és milyen formában. Sokszor a jel eltávolítása használhatatlanná teszi a ruhaneműt vagy a cipőt, így azt el kell utasítaniuk, a pénzügyőrségnek pedig meg kell semmisítenie.
Mérlegelni kell, hogy a felajánlott termék valóban fontos karitatív célokat szolgál-e, s hogy a jogi procedúra, a raktározás és az esetleges márkátlanítás nem kerül-e többe, mint újat vásárolni. Fontos az is, hogy fogyasztóvédelmi szempontból megfeleljen, illetve hogy a termék ne sértsen közerkölcsöt, közegészséget és közbiztonságot.
A Karitatív Tanács az elkobzott áruk 55-62 százalékát fogadja el – fűzte hozzá Kató Ernő, a Baptista Szeretetszolgálat fejlesztési igazgatója, aki szerint a szervezetek járulékos költségei elérik az áru értékének 15-20 százalékát.
Sipos Jenő, a pénzügyőrség szóvivője elmondta: a VPOP idén 775 millió forint értékben ajánlott fel lefoglalt árut karitatív célra, ebből 250 milliónyit fogadott el a tanács, további 470 milliót érő termékről pedig a nyári szünet miatt csak ezután döntenek. Leggyakrabban ruhaneműt, illetve tisztítószereket koboznak el, de sok a tisztázatlan eredetű játék, műszaki cikk is.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
