Diplomáciai háborút okozott Honduras

Egyre inkább tartós hatalmi erőpróbának tűnik a június vége óta húzódó hondurasi válság. Venezuelán kívül már Brazília is bekapcsolódott a konfliktusba, és az Egyesült Államok republikánusai is színt vallottak a puccsista elnök, Roberto Micheletti oldalán.

2009. 10. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kalandfilmekbe illő módon tért vissza hazájába hétfőn Manuel „Mel” Zelaya, Honduras megbuktatott elnöke, akit június 28-án vértelen puccsal kényszerítettek száműzetésbe. Roberto Micheletti, az ország tényleges elnöke szerint az egyik dél-amerikai ország páncélozott járművében jutott be a brazil követség területére. A venezuelai elnök, Hugo Chávez szerint szövetségese a nevezett jármű csomagtartójában bújt el. Tehát sikerrel járt Zelaya harmadik hazatérési kísérlete, de az eddig is bonyolult helyzet megoldása még nehezebb lesz, mert már Brazília is az események részese.
A liberális Zelaya érkezését több ezer híve üdvözölte a követség körül, de a szintén liberális Micheletti kijárási tilalmat rendelt el. A Zelayához hű tábor fittyet hányt rá, és össze is csaptak a rohamrendőrökkel a követség környékén. A rendfenntartó erők győztek, majd biztonsági gyűrűt vontak a brazil követség köré, és nem tudni, mennyire véletlenül, de megszakadt az épület víz- és áramellátása, akárcsak a telefon-összeköttetés. Így „Mel” és a brazil állam is a helyzet túsza lett: ezért Lula da Silva, a baloldali brazil elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kérte a hondurasi válság minél gyorsabb megoldása érdekében. De Lula drágán megfizet érte, ha nagyon elhúzódik vagy félresikerül közvetítése: csorbulhat Brazília nehezen kivívott és eddig erősödő nemzetközi tekintélye. Eddig tehetetlen ellenzéke is lecsapott a viszszatérő Zelaya kalandjának leghomályosabb pontjára: azt szeretnék tudni pontosan, hogyan jutott be a követségre. Lula népszerűsége már augusztusban is csökkent, és ha így folytatódik, mind több akadályt kell leküzdenie, hogy jövőre az ő kiszemelt utódja győzzön az elnökválasztásokon.
Mindkét érdekelt fél hajlik a párbeszédre, de csak akkor, ha az ő feltételeik teljesülnek: Micheletti ragaszkodik a november 29-én tartandó elnökválasztásokhoz, de Zelaya kizárásával, Zelaya pedig maga mögött érzi a nemzetközi közvélemény – az Amerikai Államok Szervezetének és az Európai Unió tagállamainak – többségét, még Barack Obamáét is, és közölte, a puccs miatt nem fogja elismerni a választások eredményét. Júliusban Óscar Arias, Costa Rica Nobel-békedíjas elnöke kidolgozott ugyan egy hétpontos tervet, de se Micheletti, se Zelaya nem fogadta el nagy részét. Sőt, Micheletti nagyon zokon vette Obamától, hogy a puccs miatt nem vehet részt az ENSZ-közgyűlésen – megvonták tőle a beutazó vízumot. Az emiatt a Fox News hírcsatornának adott minapi interjújából pedig ki is derült, kik állhatnak mögötte: a republikánus Jim DeMint szenátor ahhoz a feltételhez kötötte az egyik új külügyi államtitkár kinevezésének jóváhagyását, hogy Barack Obama változtat hondurasi politikáján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.