Diplomáciai háborút okozott Honduras

Egyre inkább tartós hatalmi erőpróbának tűnik a június vége óta húzódó hondurasi válság. Venezuelán kívül már Brazília is bekapcsolódott a konfliktusba, és az Egyesült Államok republikánusai is színt vallottak a puccsista elnök, Roberto Micheletti oldalán.

Kalandfilmekbe illő módon tért vissza hazájába hétfőn Manuel „Mel” Zelaya, Honduras megbuktatott elnöke, akit június 28-án vértelen puccsal kényszerítettek száműzetésbe. Roberto Micheletti, az ország tényleges elnöke szerint az egyik dél-amerikai ország páncélozott járművében jutott be a brazil követség területére. A venezuelai elnök, Hugo Chávez szerint szövetségese a nevezett jármű csomagtartójában bújt el. Tehát sikerrel járt Zelaya harmadik hazatérési kísérlete, de az eddig is bonyolult helyzet megoldása még nehezebb lesz, mert már Brazília is az események részese.
A liberális Zelaya érkezését több ezer híve üdvözölte a követség körül, de a szintén liberális Micheletti kijárási tilalmat rendelt el. A Zelayához hű tábor fittyet hányt rá, és össze is csaptak a rohamrendőrökkel a követség környékén. A rendfenntartó erők győztek, majd biztonsági gyűrűt vontak a brazil követség köré, és nem tudni, mennyire véletlenül, de megszakadt az épület víz- és áramellátása, akárcsak a telefon-összeköttetés. Így „Mel” és a brazil állam is a helyzet túsza lett: ezért Lula da Silva, a baloldali brazil elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kérte a hondurasi válság minél gyorsabb megoldása érdekében. De Lula drágán megfizet érte, ha nagyon elhúzódik vagy félresikerül közvetítése: csorbulhat Brazília nehezen kivívott és eddig erősödő nemzetközi tekintélye. Eddig tehetetlen ellenzéke is lecsapott a viszszatérő Zelaya kalandjának leghomályosabb pontjára: azt szeretnék tudni pontosan, hogyan jutott be a követségre. Lula népszerűsége már augusztusban is csökkent, és ha így folytatódik, mind több akadályt kell leküzdenie, hogy jövőre az ő kiszemelt utódja győzzön az elnökválasztásokon.
Mindkét érdekelt fél hajlik a párbeszédre, de csak akkor, ha az ő feltételeik teljesülnek: Micheletti ragaszkodik a november 29-én tartandó elnökválasztásokhoz, de Zelaya kizárásával, Zelaya pedig maga mögött érzi a nemzetközi közvélemény – az Amerikai Államok Szervezetének és az Európai Unió tagállamainak – többségét, még Barack Obamáét is, és közölte, a puccs miatt nem fogja elismerni a választások eredményét. Júliusban Óscar Arias, Costa Rica Nobel-békedíjas elnöke kidolgozott ugyan egy hétpontos tervet, de se Micheletti, se Zelaya nem fogadta el nagy részét. Sőt, Micheletti nagyon zokon vette Obamától, hogy a puccs miatt nem vehet részt az ENSZ-közgyűlésen – megvonták tőle a beutazó vízumot. Az emiatt a Fox News hírcsatornának adott minapi interjújából pedig ki is derült, kik állhatnak mögötte: a republikánus Jim DeMint szenátor ahhoz a feltételhez kötötte az egyik új külügyi államtitkár kinevezésének jóváhagyását, hogy Barack Obama változtat hondurasi politikáján.