EU-jelentés: a grúzok lőttek először

Tegnap délután öt órakor „szabadították fel” Brüsszelben elektronikus formában azt a jelentést, amelyet az Európai Tanács tavaly decemberi felkérésére a svájci Heidi Tagliavini nagykövet asszony – a grúziai konfliktust vizsgáló független nemzetközi tényfeltáró küldöttség fejének – vezetésével állítottak össze. Ez megállapította: Grúzia adta le augusztus 7-én éjjel az első lövéseket Chinvalira, a déloszét fővárosra, és ezzel kirobbantotta a grúz–orosz háborút.

Tagliavini, aki korábban az ENSZ grúziai megfigyelő miszszióját vezette, a jelentést Grúzia, az Orosz Szövetség, az Európai Unió, az ENSZ és az EBESZ képviselőinek mutatta be.
Az Európai Unió fontos szerepet játszik a konfliktus sújtotta térség stabilizálásában. Ott megfigyelő missziót működtet, hogy a tavaly augusztus 12-i és szeptember 8-i tűzszüneti egyezmények végrehajtását ellenőrizze. Ugyanakkor az ENSZ-szel és az EBESZ-szel vezető szerepet játszik abban, hogy normalizálja a háború által érintett területeken kialakult helyzetet, és megfigyelőként ellenőrizze, hogy e területeken érvényesülnek az emberi és egyéb jogok. Az unió ugyancsak jelentősebb összeget ígért arra, hogy hozzájáruljon a konfliktust követő rehabilitációhoz. A küldöttség tagjai több alkalommal jártak a grúz és az orosz fővárosban, valamint tárgyaltak az amerikai külügy- és védelmi minisztérium tisztségviselőivel is. A háromkötetes jelentés szerint Mihail Szaakasvili grúz elnök déloszét szeparatistákat támadott. Ugyanakkor, áll a jelentésben, Oroszország kihasználta a háborúhoz vezető körülményeket.
Vlagyimir Csizsov, Oroszország uniós nagykövete tegnap kora délutáni sajtótájékoztatóján a kartondobozba csomagolt terjedelmes jelentésre mutatva azt mondta, azt nyilvánvalóan még nem tudta elolvasni, de annyit mondhat, Moszkvát nem lepte meg, hiszen tényként állítja azt, hogy Grúzia kezdte a háborút. A nagykövet érthetetlennek nevezte ugyanakkor azt a korábbi vádat, hogy hazája „aránytalanul” nagy erőkkel támadott. Kilencezer orosz katonát vetettek be harmincötezer grúz katona ellen. „Hány katonát kellett volna ehelyett bevetni?” – kérdezte. Elmondta, nagyra becsüli a svájci diplomata alapos és szakértelemről tanúskodó jelentését. Egy kérdésre válaszolva azt a véleményét is kifejtette, hogy a grúz vezetőnek nem most, hanem már – mint korábban is hangoztatta – régen le kellett volna mondania.
Lapunk azon kérdésére, hogy mit szól a belga Luc van den Brande és a magyarországi SZDSZ-es Eörsi Mátyás által összeállított, Oroszországot elmarasztaló jelentésére, amely a háború utáni év kötelezettségeinek teljesítésével foglalkozik és amelyet kedden vitatott meg a strasbourgi Európa Tanács parlamentje, a nagykövet azt felelte, nagyon reméli, azt a tűzszünet „szponzorai”, Sarkozy francia és Medvegyev orosz elnök is elolvassa. Ami őt illeti, sajnálja, hogy olyanok írták, akiknek a témában igencsak hiányosak az ismereteik.