Háború a vízért Ecuadorban is

Még nem tudni, miért lázadoznak az ecuadori indiánok: a tiltakozások eredeti oka a baloldali kormány tervezett törvénye, amely kizárólagos állami tulajdonba adná lakóhelyük teljes vízkészletét. A kabinet tárgyalna, de az őslakosok mintha ennél többet vagy mást akarnának.

Három indián halottat és több tucat őslakos és (a kormány szerint 40) rendőr sebesültet követeltek az összecsapások a dél-amerikai Ecuadorban, az Amazonas helyi forrásvidékén, látszólag a vízkészlet megvédésének ürügyén. Az ecuadori Őslakos Nemzetiségek Szövetségének (Conaie) vezetője azért hirdetett útelzárásokat és tiltakozásokat a baloldali elnök, Rafael Correa ellen, mert azzal vádolja, hogy magánkézbe akarja adni az őslakosok vízkészletét, ki akarja venni a helyi közösségek kezéből az ellenőrzést. A baloldali technokrata kormány erős embere, Ricardo Patino államminiszter azonban üzent a tiltakozóknak, ők is nagyszabású tüntetésre készülnek szombaton. Mindenképpen a mostani események előzményéhez tartozik, hogy Peruban, a déli szomszédnál áprilisban és júniusban is az Amazonas ottani forrásvidékén élő indián közösségek együttes, kitartó és határozott fellépésére visszakozott a kormány: Alan García elnök nemcsak visszavonta a térség vízkészletét magánkézbe adó – sőt az indián kultúra privatizációját is magában foglaló – törvényeket, hanem bocsánatot is kért az indiánoktól. A kormánynak ajánlatos komolyan vennie a Conaie szervezetét, mert az elmúlt 12 évben három alkalommal is az ő lázadásuk nyomán kergették el alkalmatlannak vagy tisztességtelennek nyilvánított elnökeiket: 1997-ben a nagy nyilvánosság előtt táncra perdülő és éneklő, de fél éven át engedelmesen mindent privatizáló Abdalá Bucaramót, 2000-ben a szintén libanoni származású Dzsamil Mahuadot, 2005-ben pedig Lucio Gutiérrezt. Ecuador lakosságának 55 százaléka mesztic, 25 százaléka indián, és mindössze 10 százalék képviseli a fehéreket. Elemzők további vérontást sejtenek, mert a Conaie vezetője, Humberto Cholango igen harcias kijelentést tett: a halott indiánok kiontott vérére hivatkozva utcára szólította az összes indiánt.
Correa valószínűleg szorult belső helyzete miatt a minap engedett Kolumbiának, másik erős szomszédjának, és csaknem két év után rendezte vele rossz viszonyát. A kétoldalú kapcsolat azóta ellenséges, hogy a kolumbiai hadsereg tavaly márciusban ecuadori területen csapott le a radikális kolumbiai marxista gerillaszervezet, a FARC táborára.