Bár az MSZP oktatáspolitikusai napok óta arról beszélnek, hogy a kormány által benyújtott költségvetési javaslattal szemben mégsem szüntetik meg jövő szeptembertől a két tannyelvű iskolák állami támogatását, az erre irányuló módosító javaslat csak az iskolák egy részét hagyja életben. A többek között Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője által jegyzett módosító javaslat csak a nemzetiségi két tannyelvű iskoláknak adna a következő tanévben támogatást, a többieknek nem. Tegnap nem tudtunk senkit elérni, aki elmagyarázná, mi a fő különbség a két intézménytípus – a nemzetiségi két tannyelvű és a hagyományos két tannyelvű iskola – között, így egyelőre nem tudjuk, hogy a harmincezer, két tanítási nyelvű iskolába járó diák közül mennyinek lesz továbbra is ingyenes az oktatás.
Információnk szerint egyébként a kormány csak a heves tiltakozás miatt hajlandó enyhíteni az elvonáson, a hosszú távú cél továbbra is az, hogy az állam kivonul az emelt szintű nyelvoktatás finanszírozásából. Ezt támasztja alá Tatai-Tóth András Népszavának adott nyilatkozata is. A politikus úgy fogalmazott: az előterjesztés jelenlegi formájában tarthatatlan, kizárólag felmenő rendszerben lehet kivezetni a támogatási rendszert. A felmenő kivezetés azt jelentené, hogy a jelenleg két tannyelvű oktatásban részt vevő gyerekek tanulmányainak befejezését még támogatná az állam, de az új tanév elsősei után már egy fillért sem fizetnének. A pluszpénzt átvállalhatná az önkormányzat, ha azonban az arra nem képes, a szülőkkel fizettetnék meg a költségeket, ennek következtében azonban csak a társadalom felső rétegének lenne elérhető az emelt szintű idegen nyelvi képzés. Ezeket a terveket sejteti Tatai-Tóth múlt heti nyilatkozata is. A politikus akkor még egy szót sem ejtett aggályairól. Azzal indokolta az elvonást, a két tannyelvű oktatás nem számít oktatási alapfeladatnak, ezért annak finanszírozására máshonnan kell forrást találni: az önkormányzatnak vagy a szülőknek kell állniuk a költségeket. A kormánypárti képviselő lapunk tegnapi kérdésére megerősítette, hogy csak a felmenő rendszerű támogatásmegvonás lenne kivitelezhető, de hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs erre irányuló konkrét döntés az MSZP-ben.
A két tannyelvű iskolák vezetői sem nyugodtak meg. – A kormány és az oktatási tárca egyetlen szóval sem értesített bennünket arról, hogy szeptembertől meg akarják szüntetni a finanszírozásunkat. Arról sem szóltak, hogy az új tervek szerint mégis odaadnák a pénzt – jelentette ki lapunknak Zoltán László, a fővárosi Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium igazgatója. A szakember leszögezte: nemcsak embertelennek, de alkotmányosan is aggályosnak tartja, hogy a tanulmányok kellős közepén vegyék el az emelt szintű oktatás finanszírozását. Feltette a kérdést: hogyan érettségizzen le több tantárgyból idegen nyelven az a gyerek, akitől egy évvel a vizsga előtt elveszik az emelt szintű oktatás lehetőségét, vagy térítési díj fizetéséhez kötik azt, amit vagy ki tud fizetni, vagy nem?
A szakember a felmenő rendszerben történő kivonással sem ért egyet. Rámutatott: a felmérések szerint az Európai Unió országai közül a legkevésbé a magyarok tudnak idegen nyelven. A döntéshozóknak végre fel kellene ismerniük, hogy ilyen helyzetben elvonás helyett kiemelten kellene finanszírozni ezt a területet. Zoltán László szerint a két tannyelvű iskolák jelenthetnék a megoldást a magyarok lesújtó nyelvtudásának kezelésére, hiszen az ilyen típusú oktatásban részt vevő diákok a középiskola végére kivétel nélkül nyelvvizsgát szereznek, sokan közülük pedig felsőfokú papírral indulnak az egyetemre. Leszögezte: jelenleg 71 500 forint jár gyermekenként az emelt szintű oktatásra, és még a hírekben szereplő legoptimistább szocialista nyilatkozatok szerint is csak 64 000 forint lenne jövőre a normatíva, vagyis nominálisan is 10 százalékos csökkenéssel kellene számolni. Hozzátette: a végsőkig hajlandók elmenni a két tannyelvű oktatás megmentése érdekében, ha kell, a tüntetéstől sem riadnak vissza.
A Két Tannyelvű Iskolákért Egyesület közleménye szerint a normatívamegvonás nem elírás vagy tévedés, hanem tudatos intézkedés. Vámos Ágnes, az egyesület elnöke már tárgyalt az ügyben az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékesével, időpontot kért Szüdi János közoktatás államtitkártól, és megkeresett több országgyűlési képviselőt, többek között Botka Lajosnét és Tatai-Tóth Andrást. Az elnökség minden iskolaigazgatót arra buzdít, keresse meg választókerülete országgyűlési képviselőjét, és próbálja meggyőzni őt a két tannyelvű oktatás szükségességéről.
Lesújtó adatok. Magyarországon jelenleg 30 ezer diák vesz részt két tannyelvű oktatásban. A támogatás megvonása alig kétmilliárd forint megtakarítást jelentene, a kár azonban ennek a többszöröse lenne. A két tannyelvű oktatásban részt vevő gyerekek ugyanis szinte kivétel nélkül nyelvvizsgáznak, miközben a magyar diákok többségének lesújtó a nyelvtudása. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ legutóbbi elemzése szerint még a diákság krémjének számító, felsőoktatásba felvételiző fiatalok is alig több mint egyharmada rendelkezik nyelvvizsgával. Az Eurostat szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint az európai uniós országok közül legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak az anyanyelvén tud megszólalni.
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
