Hatezer tanárt tettek lapátra

Minden várakozást felülmúlt az idei pedagóguselbocsátások száma: összesen hatezer tanár, tanító került utcára. A szakma szerint a megdöbbentő adat azt mutatja: az iskolák elérték a tűréshatárt, és ha a jövő évre tervezett megszorítócsomag valóban életbe lép, a tanórák megtartása is veszélybe kerülhet.

2009. 10. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még a legpesszimistább szakértők várakozásait is felülmúlta az idei pedagóguselbocsátási statisztika. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium lapunk sokadszori kérdésére végre elárulta: a szeptember 22-i állapot szerint összesen 6576 pedagógusnak szűnt meg a foglalkoztatási jogviszonya. Közülük 576 fő 60 év feletti volt, tehát őket nem elbocsátották, hanem nyugdíjazták. Körülbelül ugyanennyi pedagógust – 673 főt – vettek fel álláshelyre. Az állásukat elvesztők száma tehát 5903 fő.
Az oktatási tárca lapunknak küldött válaszában pályamódosítást javasol a munkanélkülivé váló pedagógusoknak. Hozzáteszik: a 19,5 milliárd forintos keretösszegű, EU-társfinanszírozással megvalósuló Új pálya program kínál majd nekik elhelyezkedési lehetőséget. Hogy mikor, azt egyelőre nem tudni, a tárca szerint a „program megvalósítása folyamatban van”. Az óriási mértékű elbocsátáson a szakma is megdöbbent. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke kijelentette: elképesztő méretű a létszámcsökkenés, ami azt mutatja, hogy az óvodák és az iskolák átlépték a tűréshatárt. Tavaly „csupán” az új finanszírozási modell két évfolyamon történő bevezetése vont ki pénzt a rendszerből, egyéb megszorítás nem volt, így nem számítottak ilyen mértékű elbocsátásra.
*
Az adatok azt bizonyítják, hogy az óvodák és az iskolák annyira a léthatáron működtek, hogy az intézmények tömegei már ezt a kis pénzt sem tudták kigazdálkodni, így kénytelenek voltak becsukni a kaput, vagy legalábbis másik intézménnyel egybeolvadni, illetve osztályokat összevonni, mert így kevesebb munkaerőre van szükség. Kerpen szerint az osztályöszszevonások és a létszámcsökkentés rendkívül káros hatással lehet a minőségre, hiszen ha több a gyerek és kevesebb a tanár, akkor jóval kevesebb figyelem és idő jut egy diákra. Hozzátette: a pedagóguslétszám már annyira alacsony, hogy sok helyen a betegség vagy a továbbképzések miatt szükséges helyettesítéseket sem tudják megoldani. Rámutatott: tavalyelőtt tízezer, tavaly kétezer, az idén pedig hatezer tanár és több száz dolgozó került az utcára, vagyis három év alatt a pedagógusok tíz százalékát bocsátották el, ami már az alapellátást veszélyezteti. Kerpen szerint a jövő évi költségvetési javaslat háromszor akkora megszorítást varrna az iskolák nyakába, mint az idei. Ha ez megtörténne, akkor olyan elképesztő hanyatlás következhet be, amit elképzelni sem tudnak, ezért a PDSZ semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy megvédje a gyerekeket és a pedagógusokat.
Drámainak nevezte a hatezer fős elbocsátást a Fidesz is. Sió László, az ellenzéki párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője leszögezte: különösen annak fényében elképesztő ez az adat, hogy jövőre az ideinél legalább háromszor nagyobb mértékű megszorítások jönnek, pedig a számokból azt mutatják, hogy a túléléshez már az idén is drasztikus létszámleépítésre volt szükség. A valóságban nem létszámplusz, hanem tanárhiány van az iskolákban: Nincs elegendő pénz és szakember a szaktárgyak, a szakkörök, a fejlesztőfoglalkozások, illetve a nevelési feladatok ellátására.
Sió László leszögezte: félő, hogy jövőre már nemcsak elbocsátásokkal kell szembesülni, de tömegesen kényszerülnek majd önkéntes pályaelhagyásra a pedagógusok, a jövő évi büdzsé ugyanis mindent elvesz tőlük, amit csak lehet: a befagyasztott bér és a megvont tizenharmadik havi juttatás mellett januártól nem finanszírozza az állam a tanári továbbképzéseket, kevesebb, mint harmadára csökken a szakkönyvvásárlási támogatás, és megadóztatják az étkezési hozzájárulást. Emellett az intézmények normatív támogatását is annyira csökkentik, hogy a létfenntartásért kell majd küzdeniük.
Ilyen körülmények között várhatóan a legtehetségesebb szakemberek döntenek majd úgy, hogy inkább olyan pályát keresnek, ahol meg is fizetik a munkájukat és hosszabb ideig számolnak velük. A jövő évi megszorítások szakmai szolgáltatásokat, így például a pedagógus-továbbképző központokat is szétzúzhatják, amelyeknek újjáépítése iszonyú nehéz feladat lesz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.