Hatvanéves menetelés

Sokáig éljen a Kínai Népköztársaság! Sokáig éljen a világ népeinek egysége! – olvasható a pekingi Tienanmen téren a nagy ünnepre felállított transzparenseken. Hatvan évvel ezelőtt győztek Kínában a kommunista csapatok, amely ünneplésre okot ad, ám azt senki sem vitatja, hogy a mostani birodalomra a Kínai Kommunista Párt egykori főtitkára, Mao Ce-tung (Mao Zedong) talán rá sem ismerne.

Peking készül. A kínai fővárost körbevevő Hopej tartományból tegnap ködöt jelentettek, amely nem fogadható el a nagy ünnepségen. A pekingi meteorológiai központ szerint a szerda estétől csütörtök reggel hétig várható eső ezt feloszlatja, ám ha nem, a Népi Felszabadító Hadsereg készen áll a közbelépésre. Tegnap este 18 repülőgép állt készenlétben, hogy Hopej és Sanhszi egét megtisztítsák a felhőktől. (S. L. S.)

Négyezer személy volt hivatalos a tegnapi fogadásra, amelyet a Kínai Kommunista Párt (KKP) adott az illusztris vendégeknek, alkalmasint újrajátszva a „hosszú menetelést”, Mao katonai hőstettét, amelyet ma már nem emlegetnek, hiszen az elfeledett múlt része. Jelen volt a közelmúlt és a jelen számos befolyásos politikusa, így Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök-pártfőtitkár mellett elődje, Csiang Cö-min (Jiang Zemin), Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök, Vu Pang-kuo (Wu Bangguo) házelnök vagy Li Csang-csun (Li Changchun), a Kínai Kommunista Párt propagandáért felelős vezetője. A világ összes kommunista pártjára jellemző hosszú tisztségnevek és a szervezeti egységek bürokratikus sokaságát tükrözi, hogy egy nappal korábban a Kínai Népi Gyűlés fogadóterme benépesült, amikor a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Konferencia Központi Irodája, a KKP Központi Bizottságának Egyesült Front Munka Ügyosztálya, az Államtanács Tengerentúli Kínaiakkal Foglalkozó Irodája, valamint ugyanezen szerv Hongkong- és Makaó-ügyi Irodája tartotta fogadását.
Kis túlzással Kína 60. születésnapjára ennyit tartott meg a kommunizmusból. Jordán Gyula Kína-szakértő szerint Mao, ha ma ránézne az országra, valószínűleg „agyvérzést okozna neki az ideológiától teljesen elszakadt” vezetőség. Mint elmondta, a Teng Hsziao-ping (Deng Xiaobin) által elkezdett reformok idején, a hetvenes évek végén még rendszeresen kerestek egy Mao- vagy Marx-idézetet, amellyel igazolták a döntéseket, mára már ezt sem tartják fontosnak. Helyette a budapesti kínai nagykövetség fogadásán is elhangzott tézist teszik, miszerint Kína még a „szocializmus kezdeti szakaszában van”, ezzel pedig mindent tudnak igazolni a magántulajdon térnyerésétől a külföldi tőke beáramlásáig. A hivatalosan emlegetett 7,1 százalékos GDP-növekedés épp azt jelenti, hogy a keletkező munkaerőt képes felszívni a gazdaság, így a parasztoknak és a munkásoknak tud kenyeret adni a párt, amíg pedig ez így van, addig a lakosság körében sem üti fel a fejét az engedetlenség. A szakértő úgy látja, a rendszer stabil, nem fenyegeti fennállását veszély. Jordán Gyula szerint az országra jellemző intézményesített korrupció ellen ugyan folyik a harc, de nagyon lassú a fejlődés. Megjegyezte, egy lakásba a gáz bekötéséhez a kilencvenes években 53 különböző engedély kellett, a hihetetlenül szövevényes eljárást pedig kizárólag pénzzel lehetett gyorsítani. A szakértő rámutatott, nem véletlen, hogy az egyik legjövedelmezőbb üzletág Kínában a nyugati cégeknek nyújtott tanácsadás, amely voltaképp az ottani bürokratikus útvesztőben való eligazodást, a megfelelő tisztviselők korrumpálását jelenti.