Húszmillió forint tizenkét sorért

Tizenkét soros tanulmányért fizetett közel húszmillió forintot a BKV egy később fantomizálódott cégnek – derül ki a közlekedési társaság belső vizsgálatából. A jelentés arról tanúskodik, hogy volt olyan szerződés, amelynek összegéhez utólag, tollal írtak hozzá egy nullát.

2009. 10. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb bűncselekménygyanús visszásságokra derül fény abban az egyelőre nem nyilvános BKV-jelentésben, amely a Hírszerző birtokába került, és amelyről holnap tárgyal a közlekedési cég felügyelőbizottsága. Az ellenőrzés például megállapította, hogy a Futó Sándor György tanácsossal 2007 decemberében (tehát Antal Attila vezérigazgatósága idején) kötött 30 ezer forint díjazású szerződésbe utólag valaki tollal beleírt még egy nullát, így az összeg megtízszereződött, és 300 ezer lett belőle. A jelentés megemlíti, hogy a javítás tényét aláírással nem erősítették meg, így a javító személye ismeretlen, továbbá vélhetően színlelt munkaszerződésről van szó.
A belső vizsgálat szerint több mint húszmillió forint kár érte a BKV-t, amikor Kőhegyi Andrásnak, Antal Attila titkárságvezetőjének a munkaviszonyát megszüntették. Egyrészt a munkáltató a határozott idejű szerződés lejárta előtt nem jelezte, hogy nem tart igényt a továbbiakban Kőhegyi munkájára, másrészt a munkaszerződést aránytalanul magas kondíciókkal, és nem rendes felmondással szüntette meg. A jelentés rámutat: ezzel megvalósult a társasági vagyon hűtlen kezelése. Voltak kiemelkedően premizált dolgozók: Balogh Zsolt lebonyolítási irodavezető például az alapfizetésén túl 150 százalékos alap-, és ugyanekkora mértékű „többletösztönző prémiumra” volt jogosult, csakúgy, mint Regőczi Miklós kommunikációs igazgató. Előbbi átlagos fizetése így hárommillió forint volt havonta, Regőczié pedig 2,87 millió. Utóbbi 34,47 millió forinttal távozott a cégtől. A kommunikációs igazgató szerződését Antal Attila 2008. január 1-jei hatállyal határozott idejűvé alakította át úgy, hogy annak megszűnésekor jelentős végkielégítés járjon.
Vizsgálták a lapunk által feltárt fénymásoló-szerződést is. Mint azt megírtuk, a BKV a „fénymásoló-állomány teljes körű felmérésével” és a „fejlesztésre irányuló javaslatok megtételével” bízta meg az Optimismo Kft.-t 19,2 millió forintért. Azonban a felmérésben semmilyen dokumentáció nem volt arra, hogy a cég mikor, hol, hány fénymásolót vizsgált meg, illetve milyen azoknak az állapota. Az elkészült dokumentum mindössze 12 gépelt sorból áll, amelyből a vizsgálat eredményét összefoglaló rész két bővített mondat: az egyik szerint a fénymásolók „állapota vegyes képet mutat”, a másik pedig megállapítja, hogy a gépek egy része cserére szorul. Az Optimismo ellen 2007. június 7-én bírósági végrehajtást rendeltek el, de a kft. két tagja szeptember 13-tól szerbiai lakcímet jelentett be, ezek után 2009. április 25-tel jogerősen törölték a társaságot a cégnyilvántartásból.
Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának tagja a fénymásoló-szerződést lapunknak úgy minősítette: „ez a legnyilvánvalóbb lopás, ami létezik.”

Nyaraló a titkárnő nevén. Nyaralót építene az egyik BKV-s szakszervezet arra a ceglédi ingatlanra, amelynek azonban nem az érdekvédő szervezet, hanem annak titkárnője, Teffnerné Rumi Viktória a tulajdonosa – adta hírül a Hvg.hu. A BKV egyik legerősebb érdekvédő szervezetének tartott Kilián Autóbusz Üzemegység Szakszervezete (KAÜSZ) tavaly vásárolta meg a területet, és idén májusban írt ki pályázatot a nyaraló felépítésére. Azonban a tulajdoni lap tanúsága szerint a terület termőföldnek minősül, így elvileg nem is épülhetne rajta semmi. Földényi György, a KAÜSZ elnöke azt mondta: az ingatlant ügyvédi javaslatra íratták Teffnerné nevére, mivel a jogszabályok szerint jogi személy (például egy szakszervezet) nem vásárolhat termőföldet, arról pedig egy külön szerződéssel gondoskodtak, hogy a titkárnő az ingatlant még véletlenül se adhassa el. Az érdekvédő azt állította: az ingatlan megvételekor nem tudták, hogy termőföldet vesznek, de át tudják majd minősíttetni belterületivé, mivel nagy, vissza nem fordítható beruházás kezdődött rajta. Földényi ígéri: mihelyst átminősítik az ingatlant, az valóban a szakszervezet tulajdonába kerül, ezért szó sincs vagyonkimentésről, mint ahogy arra a szakszervezet egyes tagjai gyanakszanak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.