Japán függetlenedne

Japán az Egyesült Államok szoros szövetségese lesz, de el kell érni, hogy a viszony kiegyensúlyozottabb legyen, mint eddig, mondta Hatojama Jukio, a távol-keleti ország új miniszterelnöke az amerikai elnöknek. A régóta rebesgetett titkos megállapodások a két ország között valóban azt jelzik, hogy a mostani viszony egy régi rendszer eredménye, amelyen változtatni akarnak a felek.

November végéig adott időt a külügyminisztériumnak a tárca új felelőse, Okada Kacuja, hogy végrehajtsák az Egyesült Államokhoz fűződő viszony alapos vizsgálatát. Az ismert megállapodások mellett ugyanis immár tényként kezelik, hogy számos, eddig titkos, a fél évszázadig uralkodó Liberális Demokrata Párt által kötött szerződés is lapul a dokumentumok között, amelyek megértek a felülvizsgálatra. Jövőre lesz ötvenéves az alapszerződés. A két ország ebben többek között kötelezi magát, hogy a másik elleni fegyveres támadás esetén azonnal segít. Igen ám, de az amerikaiak által kitalált japán alkotmány tiltja hadsereg fenntartását, és a fegyveres utat minden esetben kizárja a problémák megoldási lehetőségei közül, így ez csakis azt jelenthette, hogy Amerika vonul be katonáival Japánba, ha azt támadás éri. Az 1960-as szerződést később legalább négy, évtizedeken át tagadott titkos kiegészítéssel is bővítették. Kettő ezekből kimondja, hogy az Egyesült Államok jogosult a japán területen levő katonai támaszpontjait használni a Koreai-félszigeten végrehajtandó hadműveleteihez, emellett azt is, hogy ha Amerika felszámolja a bázisait, a helyreállítás költségei Japánt terhelik. A másik kettő sokkal súlyosabb. Washington ugyanis értesítés és konzultáció nélkül jogosult volt nukleáris fegyvereket szállítani japán felségvizeken 1960-tól kezdve, az 1972-es egyezmény pedig arról szól, hogy végszükség esetén Amerika atomfegyvereket hozhat Japán területére. Ez azonban egyértelműen szembefordul a japán alkotmány legerősebb, a nukleáris fegyverek felhasználását, tárolását vagy gyártását tiltó rendelkezésével.
Okinava szigete 1972 óta hivatalosan Japánhoz tartozik, ahol azonban máig óriási amerikai katonai bázis működik. A szubtrópusi sziget stratégiai szempontból rendkívül fontos Washingtonnak, ahogy annak északi társa, a Kuril-szigetek is. Ez utóbbi azonban máig vitatott terület, a vulkanikus, gyéren lakott sziklákért Oroszország és Japán küzd fél évszázada. Ez ügyben is kidőlhet még néhány csontváz a szekrényekből, véli a japán sajtó.