Józsefvárosi precedens

A rendszerváltozás óta korábban soha nem fordult elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság sorozatosan megváltoztatta volna az OVB határozatait. A Szigeti Péter által vezetett mostani testület, amely 2006 februárjában nyerte el tisztségét, ugyanakkor számos hibás döntést produkált már a 2006-os országgyűlési választások idején is

Egyelőre nem tudni, mikor lesznek a következő országgyűlési választások, ám lélekben már most fel kell készülnünk, hogy a kellő időponttól figyelemmel kísérhessük a történéseket. Maga az is érdekes, hogy bár jelenleg még hivatalosan nincs kampányidőszak, a propaganda-hadjárat teljes erővel folytatódik. A szakértői kormány beindította az agitációt az MSZP sikeres szerepléséért. Vajon mennyit szántak erre a közkasszából? Lélektani és financiális elemek egyaránt felfedezhetők. Az átmeneti kormányfő fasiszta, fajgyűlölő csoportok fellépésével fenyeget, a titkosszolgálat naponta kerül szóba, s kezdetét vette az ígérgetés, az osztogatás is. Egyelőre a legszegényebbeket, a devizaadósokat és a cigányokat kecsegtetik azzal, jól járnak majd, ha a szocialistákra voksolnak. Minden szóról szóra Gyurcsány receptje szerint zajlik, úgy, mint a 2006-os országgyűlési választás és a 2008-as népszavazás előtt.
A választójogi gépezet is munkához látott. Kapóra jön, hogy Budapest VIII. kerületében november 22-én polgármestert kell választani. Az SZDSZ-es Csécsei Béla, aki 1993-tól állt a városrész élén, szeptember elsejével a párt uniós választási vereségét követően lemondott pozíciójáról. Egy VIII. kerületi lakos azt panaszolta, hogy az újságból, történetesen a Népszavából kellett megtudnia, hogy a helyi választási bizottság szeptember 4-i ülésén kitűzték a polgármester-választást. A panaszos szerint a nyilvánosság nem működik megfelelően, hiszen ő a városrész honlapján nem találta meg kellő időben a tájékoztatást a helyi választási bizottság ülésének időpontjáról, és nem tudta idejében tanulmányozni a grémium jegyzőkönyveit, döntését sem.
Szerinte ezzel sérült a választás nyilvánosságának, a választási bizottság pártatlan eljárásának elve és az információszabadság is.
A felvetés első látásra partikulárisnak tűnik. Istenkém, mindig lehetnek, akik a kákán is csomót keresnek, és mindig mindent jó előre és nyomban tudni akarnak. Sőt még az ülésen is részt vennének, hogy közvetlenül szerezhessék meg az információt. Azonban nem feltétlenül erről van szó. Az történt ugyanis, hogy a panaszt – a kerületi választási bizottság helyett – a Fővárosi Választási Bizottság bírálta el. Az elutasító döntést a panaszos megfellebbezte. A másodfokon eljáró Országos Választási Bizottság (OVB) határozatából kiderült, hogy a fővárosi testület súlyos jogsértést követett el, mert elvonta a kerület jogkörét. Az OVB ugyanakkor csupán a tény rögzítéséig jutott el, de nem vonta le belőle a konzekvenciát: nem rendelte el, hogy a helyi választási bizottság vizsgálja meg az ügyet és hozza meg határozatát. Erre csak azután került sor, hogy a panaszos az OVB döntése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult. A legfőbb bírói fórum szeptember 14-én megváltoztatta az OVB határozatát, és az ügyet visszaadta a kerületi választójogi bizottságnak.
Mondhatnánk: az OVB is tévedhet. Túlságosan jóhiszeműek volnánk azonban, ha így vélekednénk. Az Országos Választási Bizottság szeptember 11-ei határozatából ugyanis egyértelmű volt, hogy a testület függőben hagyta az ügyet. Tanácskozásuk másnapján Szigeti Péter elnök kérdésünkre azt válaszolta: nem kívánja értelmezni a testület határozatát. Nem is erre kértük természetesen, hiszen nem volt mit elemezni: az OVB nem hozta meg a teljes körű döntést. Nehéz elképzelni, hogy az OVB elnöke és szakavatott tagjai ne tudták volna, hogy határozatuk szabálytalan. A testületben több egyetemi oktató vesz részt. A tanácskozásokon ezek az elméleti emberek rendszerint hosszú és körülményes okfejtésekbe bonyolódnak a legegyszerűbb kérdések megválaszolásakor is. Különösen akkor, ha nyilvánvalóan ellentétes az álláspontjuk a panaszos választópolgárokéval. Ugyanakkor persze azt sem feltételezzük, hogy nyilvánvalóan hibás határozatot kívántak hozni. Csak a tényt szögezzük le: az LB három nappal később eltérően határozott. Idetartozik, hogy ez nem egyedi eset, a rendszerváltozás óta korábban soha nem fordult elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság sorozatosan megváltoztatta volna az OVB határozatait. A Szigeti Péter által vezetett mostani testület, amely 2006 februárjában nyerte el tisztségét, ugyanakkor számos hibás döntést produkált már a 2006-os országgyűlési választások idején is. A Legfelsőbb Bíróság ekkor tizennégy döntésüket módosította, vagy helyezte hatályon kívül.
Különös eseteket produkált az OVB a 2008. március 9-i, háromigenes népszavazás kapcsán is. A választás előtt, 2008 februárjában a Fidesz panaszára úgy határozott: a kormány nem szereplője a választási eljárásnak.
Így nem marasztalható el azon a címen, hogy a kabinet 3 milliárd forintért kiadványt jelentetett meg, és ebben agitált a szocialista párt elképzelései mellett. Ezt az álláspontot az LB jóváhagyta. Nem sokkal ezután, március elején Csécsei Béla józsefvárosi polgármester fordult az OVB-hez azzal a panasszal, hogy a fideszes többségű VIII. kerületi önkormányzat a népszavazási részvétel mellett kampányol. Ennek nyomán, tavaly március
5-én az OVB úgy foglalt állást: a józsefvárosi önkormányzat megsértette a választójogot, mert részt vett a népszavazás kampányában. Jól emlékszem: az OVB ülésének elején Poczkodi Balázs, a testület SZDSZ által delegált tagja kért szót. Az a Poczkodi, akiről később kiderült, hogy ügyvédi irodája Gyurcsány idején a kormánynegyed grandiózus, milliárdos beruházása kapcsán tetemes megbízási díjakra tett szert. Poczkodi azt állította, hogy a fideszes önkormányzat szinte minden jogelvet megsértett. Fazekas Marianna, az MDF szellemi holdudvarához sorolt bizottsági tag támogatta őt. Szoboszlai György, az MSZP delegáltja úgy vélekedett, hogy kampányával a VIII. kerületi képviselő-testület a választási törvény hatálya alá helyezte magát. Szigeti Péter elnök még tovább ment, s úgy ítélte meg, a helyi önkormányzat nem jogosult arra, hogy az országos népszavazásba beavatkozzon. Külön is aggályosnak találták, hogy az önkormányzat emlékeztette a választópolgárokat: a nép döntése kötelezni fogja az Országgyűlést. Ezt a kitételt megtévesztőnek nyilvánították. Bordás Vilmos, a Fidesz és Vejkey Imre, a KDNP által delegált tag figyelmeztette a testületet arra, amit az OVB persze magától is tudott: nem lehet kettős mércével mérni. Nemcsak a kormány, de az önkormányzat sem résztvevője a választási eljárásnak; ugyanis nem állíthat jelölteket. Ám az OVB kettős mércével mért. Úgy találta, a képviselő-testület megsértette a választás tisztaságáról s a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásról megfogalmazott alapelveket. A képviselő-testület fellebbezése nyomán a Legfelsőbb Bíróság rögzítette végül azt, nemcsak a kormány, de az önkormányzat sem tartozik a választási eljárási törvény hatálya alá. Nem marasztalható el.
A Józsefvárosban keresik Csécsei utódját. Ezen a héten juttatják el a választókhoz a kopogtatócédulákat. Híreink szerint az SZDSZ Takács Gábort, a Fidesz pedig Kocsis Máté jelenlegi alpolgármestert jelöli. Az MSZP Medgyessy Péter egykori személyi titkárát, a Fiatal Baloldal volt vezetőjét, Komássy Ákost indítja. A nyilvánosság, a pártatlan választójogi eljárás és a választás tisztasága: létkérdés. Egyébként a helyi választási bizottság legújabb határozata szerint a november 22-i voksolás kitűzésekor nem sérült a jog. Szeptember 3-án feltették a honlapra a 4-i ülésre szóló meghívót, a tanácskozás után három nappal pedig nyilvánosságra hozták a bizottság jegyzőkönyvét. Kérdés persze, mikor megfelelő a tájékoztatás.