Szabó Csaba életműve kevésbé ismert, pedig igencsak szerteágazó és nemcsak szűkebb hazájához, Erdélyhez kötődik, hanem Szombathelyhez is, ahol 1987-től 2003-ban bekövetkezett haláláig élt.
„A magyar kamarazene gyöngyszemei” sorozat ma este hat órai hangversenyén a Bartók Béla Emlékházban Szabó Csaba művei közül a kolozsvári Zeneakadémián Jodál Gábornál folytatott zeneszerzés-tanulmányok alatt keletkezett két mű, az 1956-os Fúvós szerenád és a Bach és Bartók művészete előtt tisztelgő fuvolamű, az Hommage a B. and B. (1959) szólal meg, illetve Szabó 1966-os Koncertdarabja fagottra és zongorára (1966) és a Szombathelyen komponált „Loo-king back”, szonatina gordonkára és zongorára (1992). A műsor a Mikrokozmosz részleteivel indul, arra emlékeztetve, hogy Bartók nagy hatással volt Szabó Csaba zeneszerzői fejlődésére. A kortárs magyar szerzők alkotásai közül Hollós Máté, Jeney Zoltán, Madarász Iván és Sári József műve szólal meg.
A három éve elhunyt Pege Aladárra a Millenárison emlékeznek, mégpedig az őszi fesztivál szervezésében. „Pegenini”, a Liszt- és Kossuth-díjas érdemes művész bőgős és zeneszerző a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége volt, a magyar dzsessz nemzetközi hírű alakja, aki emellett a komolyzene területén is maradandót alkotott. „A bőgő Paganinijeként” emlegetett művész most októberben lenne hetvenéves.
A Millenárison ma este nyolckor összegyűlnek mindazok, akik egykor sokat játszottak vele, így a dzsesszélet nagyjaiból 2007-ben alakult Pege Aladár Emlékzenekar, Csepregi Gyula, Babos Gyula, ifj. Szakcsi Lakatos Béla, Egri János és Kőszegi Imre.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter szagmintát vesz
