Biztonsági kamerák pásztázzák nemcsak a MÁV központi székházának közvetlen környezetét, hanem az épületet belülről is. Lapunk információi szerint még egyes fénymásolóknál is elhelyeztek kamerákat, amelyek azt a célt is szolgálhatják, hogy a fontos – és a vasúttársaság számára esetleg kínos – dokumentumokról ne lehessen a vezetés tudta nélkül másolatot készíteni, és ettől elrettentsék a dolgozókat. A MÁV így akarja elejét venni az információk kiszivárgásának. Az óvatosság nem véletlen: az elmúlt napokban több botrányos végkielégítésről szóló hír jutott el lapunkhoz, amelyek arra utalnak, hogy a BKV-hoz hasonlóan mesés összegekkel bocsátotta útjára kiszolgált vezetőit a vasút is. Megírtuk, Szamos Alfonz volt általános üzletági vezérigazgató-helyettes harmincnyolc évi munkaviszony után 71 millió forintnyi végkielégítést kapott, amelyhez információink szerint egyéb jogcímeken további ötvenmillió forintot vehetett fel. Csontos Endre volt forgalmi igazgató 67 milliós végkielégítéssel és ugyancsak körülbelül ötvenmillió forint egyéb juttatással távozott.
A MÁV sajtóosztályán tagadták, hogy lenne olyan kamera, amely fénymásoló berendezést figyelne, vagy amelyet munkavégzésre szolgáló helyiségben helyeztek volna el. Szerintük a megfigyelt térségek a következők: a székház bejáratai, a homlokzat, a gépkocsiparkoló közlekedési útvonalai, a lift előtti területek, illetve a kiemelt biztonságú helyiségek bejáratai. A vasúttársaság állítja, az épület biztonsági védelme nem a cég számára kínos információk védelmére szolgál, hanem a katasztrófahelyzetek elkerülésére, valamint a vállalati és személyes vagyontárgyak védelmére. Közölték: a munkavállalók nincsenek biztonsági ellenőrzés alatt, számítógépeikre nem telepítettek különleges védelmi eszközöket, mivel ezekre nincs szükség. A MÁV dolgozói ugyanis nem tanúsítanak olyan magatartást, amellyel a MÁV Zrt. gazdasági érdekeit veszélyeztetnék. Egyébként a társaságtól a mai napig nem kaptunk választ kérdéssorunkra, amit a nyilvánosságra került, botrányos a BKV-s kifizetések alapján állítottunk össze. Tudni szeretnénk, hogy kik, hányan kaptak az elmúlt években tízmillió forint feletti végkielégítést, illetve egyéb kifizetéseket, milyen alapbért, prémiumokat, egyéb juttatásokat kaptak a menedzserszerződéssel rendelkező inaktív és aktív vezetők? Választ várunk arra is, hogy 2006 óta kiknek, milyen cégeknek, mennyit fizetett a MÁV tanulmányokra, vizsgálatokra, tanácsadásra.
Mindeközben folytatódnak a közösségi közlekedés átalakításáról szóló egyeztetések. Bár a múlt hét csütörtökön kezdődött kollektív munkaügyi vita óta is tarthattak volna figyelmeztető sztrájkot, egyelőre nem éltek a lehetőséggel a vasutas-szakszervezetek. Az ekkor tartott egyeztetésen ugyanis a kormányt képviselő MÁV számos olyan ígértet tett az érdekképviselteknek, amelyeket ha a holnapi egyeztetésen megtart, úgy elkerülhető lesz a nyomásgyakorlás, amit a vasutat érintő negyvenmilliárd forintos elvonás miatt fontolgatnak az érdekvédők. Holnap a kabinetnek írásban is vállalnia kell, hogy az átalakításokról a szakszervezetekkel folytatott érdemi tárgyalások lezárulásáig semmilyen döntést nem hoz. A kormánynak át kell adnia továbbá az összes, a vasút átalakításával kapcsolatban a kormány elé terjesztett szakmai anyagot is. Ha a kollektív munkaügyi vita hét napja alatt nem vezetnek eredményre a tárgyalások, nemcsak figyelmeztető, hanem általános sztrájkot is lehet tartani.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban