Ribli Ilona, a Danubius vonósnégyes csellistája alapította a Tátrai Vilmos Kamarazenekart.
– Már a Zeneakadémián is Tátrai Vilmoshoz jártam vonósnégyes-órákra, később pedig a Danubius-kvartettünkkel tíz éven át foglalkozott – magyarázza az együttes és a mester közötti kapcsolatot Ribli Ilona. Tíz éve hunyt el a kiváló művész és mester, ezért a nevét viselő együttes az ő emléke előtt is tiszteleg első fővárosi hangversenyén.
A zenekar alapítója egy ideje Budapestről Nagyegyházára költözött, ahol semmilyen közösségi terem nem volt, ahol koncerteket tarthattak volna. – Csak egy romos tehénistállót találtunk, azt újítottuk fel. Így jött létre a mi koncerttermünk, a Hangistálló, ahová rendszeresen szervezek koncerteket – meséli Ribli Ilona. Egy ottani, tavaly karácsonyi hangversennyel indult a kamarazenekar története is. Mivel ez este várakozáson felül sikerült, a zenészek együtt maradtak, és Ribli Ilona kérvényezte a családtól a Tátrai Vilmos név használatát, amit meg is kapott.
Ribli Ilonától megtudjuk, a Tátrai Vilmos Kamarazenekar a koncertmesterek zenekara. Hét koncertmester hegedül benne: Ágoston András, Koppándi Jenő, Bodor János, Mihályi Éva, Vörös Gyula, Zámbó Judit és Hegyi Miklós, és a brácsa szólamban például a Keller-, a volt Éder-, illetve a Kodály-kvartett brácsistája muzsikál. Azt, hogy Ribli Ilona a Danubius vonósnégyes köré építette fel az együttest, Tátrai már említett elképzelésére alapozta.
A koncert programja rendkívül érdekes és csöppet sem szokványos: a Baráti Kristóf szólójával megszólaló Vivaldi-művet, a Négy évszakot ugyanis két Phili Glass-vonósnégyessel párosították, amelyeket a szerző eleve javasolt kamara-zenekari előadásra is. Ez egy újabb kapocs a kvartett és a kamarazenekar között. Amikor arról kérdezzük, nem túl merész ötlet-e egy mindenki által ismert barokk művet kortárs darabokkal együtt előadni, amikor egészen más a két stílus közönsége, Ribli Ilona azt mondja, tudatosan döntött így.
– Tudom, hogy Philip Glass kedvelt a fiatalság körében, és szeretnénk a fiatalokat is becsábítani a koncertjeinkre, felvállalva a mai kor zenéi közül az értékesebbeket, ugyanakkor olyan népszerű darabot is játszunk, amelyet mindenki ismer és szeret – fogalmaz, majd rámutat arra, hogy a három mű között tematikus kapcsolat is van, mindegyik természeti képekre épül.
Napi balfék: Magyar Péter szagmintát vesz