Lángoló gyűrű a béke szigete körül

Szinte már nem is kell reklámozni Jordániát, a magyarok saját szemükkel látták, milyen csodálatos az az ország – mutatott rá lapunknak adott interjújában Zaid Naffa, Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja. A diplomata huszonöt éve érkezett Budapestre, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért tavaly állami kitüntetést vehetett át Sólyom László köztársasági elnöktől.

Legendás autópálya. Jordánia fővárosából indul az a legendás autóút, amely nyílegyenesen vezet Bagdadba, mintegy ezer kilométeren keresztül. Amman szomszédaival jó kapcsolatokat ápol, amely különösen nehéz úgy, hogy Szíriával, Izraellel, Szaúd-Arábiával és Irakkal kell egyezkednie, miközben a Jordánon túlról rengeteg palesztin menekült át, akiknek állampolgárságot adott. Furcsa emléke az 1967-es háborúnak, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy vallási tudósokból álló irányító csoportja Amman irányítása alatt áll.

Ön itt volt a kommunista rendszer bukásánál, az azt követő politikai lépéseket is látta. Ön szerint Magyarország jó úton haladt?
– Amikor ide érkeztem, és meséltem a hazámról, mindenki azt mondta, bizonyára túlzok, hiszen elfogult vagyok. Ha manapság odahaza kérdeznek engem Magyarországról, ugyancsak elfogultsággal vádolnak. Engem olyan szeretettel fogadtak 1984-ben, és azóta is folyamatosan a magyarok, hogy az teljesen levett a lábamról. Már akkor éreztem, hogy a magyarok le akarták magukról vetkőzni a rendszert, a kommunizmust, és a Nyugat irányába közeledni. A politikai reformot azonban nem követte gazdasági átalakulás, a korábban állami kézben levő vállalatok és gyárak gyakorlatilag megszűntek. Mire a magánszektor úgy megerősödött, hogy át tudta venni a korábbi feladatokat, addigra Magyarország jelentős piacot vesztett. De meg kell mondanom, hogy a magyar gazdaság alapja nagyon erős. Biztos vagyok abban, hogy a magyar gazdaság 2013–15-re olyan lendületbe jön, hogy számos szomszédjánál előrébb fog tartani.
– Miképp lehet Magyarország és Jordánia egymás segítségére?
– Magyarország Európa szívében kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy logisztikai központot létesítsenek itt. Magyarország rengeteg mindent exportál Jordániába, többek között gyógyszer-alapanyagokat, élelmiszert, gépeket és műszaki cikkeket, viszonzásul főként déligyümölcs és zöldség érkezik. A kapcsolatok fejlődésének köszönhetően Jordániában nagyon komolyan gondolkodnak egy olyan logisztikai központ felépítésén, amely a mezőgazdasági termékeket tárolná és onnan szállítanák el a régió többi országába. Sőt, ez lehetne kölcsönös is, hiszen Magyarország rengeteg élelmiszer-ipari terméket exportál hozzánk, amelyeket tovább lehetne szállítani az iraki piacra egy jordániai magyar bázisról. Persze nemcsak Irakról van szó, hanem az összes többi szomszédunkról. Mi egy lángoló gyűrűvel vagyunk körülvéve, de mi vagyunk a béke szigete.
– A békeszerződés Izraellel azt is jelenti, hogy a jószomszédi viszony a zsidó állammal is fennáll?
– A kiegyezés Izraellel azt jelenti, hogy nagyobb befolyásunk van a viszonyra, és nagyobb hatással tudunk tárgyalni velük. Jordániának fontos kiegyensúlyozó szerepe van, minthogy úgy tartjuk, ha meg akarjuk óvni a gyermekeinket, akkor fel kell oldani a konfliktust a palesztinok és az izraeliek között. Az Arab Liga 2002-es bejrúti csúcstalálkozóján elfogadott közös béketerv mindent megoldana. Az egyetlen megoldás a két állam, Palesztina és Izrael léte s ezek békés egymás mellett élése. Mi békét akarunk, ezt várjuk Izraeltől is. Izrael, hogy bebizonyítsa jó szándékát a béke iránt, állítsa le egyoldalú cselekedeteit, amelyek arra irányulnak, hogy megváltoztassák Jeruzsálem identitását, s veszélyeztetik a szent helyeket. Minden izraelinek tudnia kell, hogy a szent városnak mindhárom világvallás békés együttélésének szimbólumává kell válnia. Fagyaszsza be a telepek építését, őszintén koncentráljon a párbeszédre, és üljön le tárgyalni a palesztinokkal.
– Mennyit változott a magyarok megítélése Jordániában?
– Nekem Magyarországról elsőként Puskás neve ugrott be. Ezzel persze nem voltam egyedül, Puskást mindenki ismeri. Magyarországon a nyolcvanas évek közepén alig tudta valaki, hol van az én hazám, manapság viszont, a közel 150 ezer magyar turista odautazását követően néhányan szinte jobban ismerik Jordániát, mint én. A mostani és az azt megelőző uralkodónknak köszönhetően Jordániának komoly nemzetközi presztízse van, ezt tükrözi a magyar–jordán kapcsolat is. 1964, a diplomáciai viszony felvétele óta kiválóak a kapcsolataink, de az is igaz, hogy negyven éven át nagyjából hatmillió dolláros volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom évente. Az elmúlt négy-öt esztendőben azonban nagyon javult ez a mutató. 2005-ben 85 millió, 2006-ban 170 millió, 2007-ben 226 millió, tavaly pedig már mintegy 300 millió dollár volt az áruforgalom volumene.
– Ezt a változást okozhatta-e az a program, amely magyar turistákat vitt Jordániába?
– Azt a programot voltaképp én szerveztem meg, mert azt láttam, hogy komoly lehetőségek vannak a két nép együttműködésében. Az ember legjobban a szemének és a fülének hisz. Ha valóban érzi a szeretetet, a megbecsülést és jól érzi magát a nyaralás alatt, akkor hazatérve ajánlani fogja azt a helyet barátainak. Miért éppen Jordánia? Három szempontot találtam ki. Legyen olcsó, hogy senki számára ne legyen elérhetetlen ez az egzotikus utazás. Legyen közel a szívéhez, például a Nebo-hegy, ahonnan Mózes látta az ígéret földjét, vagy a Jordán folyó, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust. Harmadrészt van három olyan kincsünk Jordániában, amely mindenkit vonz a világon: a Vörös-tenger selymes vize, a kétezer éves Petra romváros, valamint a Holt-tenger. A hármas „csomag” valóban nagyon tetszett mindenkinek, négy és fél év alatt csaknem 150 ezer magyar látogatta meg Jordániát. Ezt követően már nem kellett reklámozni az országot, hiszen sokan saját szemükkel látták, milyen is az. Ez nekem a legnagyobb kitüntetés.
– Amman is sikeresnek tartotta a programot?
– Egyértelműen. Egy utazás során olyan emberi kapcsolatok alakulnak ki, amelyek a jövőben a gazdaságban is gyümölcsöznek. De látta a jótékony hatását a viszony javulásának a diplomácia is, hiszen azóta számos vezető politikus látogatta meg egymás országait kölcsönösen, s ezek megkoronázásaként 2007-ben II. Abdullah jordán király Magyarországra érkezett, amit Sólyom László köztársasági elnök tavaly októberében viszonzott.