MÁV-botrány: beismert pénzeső

A 110-120 helyett „csupán” 87 és 60 millió forint kifizetését ismerte el tegnap a MÁV két idén menesztett vezető esetében, és tagadták, hogy titoktartási pénzt vagy jutalmat kaptak volna. A Fidesz „több mint pofátlanságnak” nevezte a mesés végkielégítéseket, a KDNP pedig vizsgálatot követel.

Egynapi hallgatás után a MÁV tegnap beismerte, hogy Szamos Alfonz egykori pályavasúti főigazgatónak és Csontos Endre forgalmi igazgatónak több tíz millió forintot fizettek ki idei távozásukkor. Szamos Alfonz esetében 87, Csontos Endrénél pedig mintegy 60 millió forint kifizetését erősítették meg. A Magyar Nemzet vasúttársasági informátorai szerint a végkielégítés mellett mindketten több tíz millió forintnyi jutalmat is kaptak, és így jött ki a tegnapi számunkban közölt fejenkénti 110-120 milliós összeg. Ehhez képest a MÁV tegnap cáfolta, hogy a 87, illetve a 60 milliós összegeken felül jutalmat vagy egyéb jogcímen (például titoktartásért) fizettek volna távozó vezetőiknek. (Ismert, a BKV-nál titoktartási pénzt is fizettek a végkielégítés mellé.) A vasúttársaság tagadta, hogy korengedményes nyugdíjba mehetett volna Szamos és Csontos, továbbá azt is, hogy Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettesnek végkielégítést fizettek volna, és így százmillió forintot vihetett haza. Tájékoztatásuk szerint Sipos két hónapos felmentési időre csupán 8,79 millió forintot kapott.
Szanyi Tibor (MSZP) lapunknak úgy nyilatkozott: az ilyen 10-50-100 milliós végkielégítésekről szóló híreken jogosan háborodnak föl az emberek, és nem zárható ki, hogy egyes esetekben még csalárdság is történt, ezért támogatják a vizsgálatra vonatkozó javaslatokat. Rámutatott: a botrányos kifizetések többsége az elhibázott kollektív szerződéseknek köszönhető, amelyeket módosítani kell. Megemlítette: szembetűnő, hogy egyeseknek pár évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt fizetnek ki nagy összegeket végkielégítésre. Éppen ezért mondta azt a kormányzat, hogy mindaddig visszatartja a BKV vagy a MÁV támogatására szánt összegeket, ameddig rendet nem tesznek a saját házuk táján. A szocialista politikus emlékeztetett: pártja a köztulajdonban álló társaságok takarékosabb működéséről szóló tervezetet terjeszt a parlament elé.
Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője „több, mint pofátlanságnak” nevezte a százmilliós végkielégítéseket, miközben a költségvetéssel mindenkit rosszabb helyzetbe hoznak. Szerinte az MSZP nem azért beszél most a magas fizetések és végkielégítések ellen, mert fölébredt a lelkiismeretük, hanem mert mentik a saját irhájukat. Ugyanis lebuktak, hiszen kiderült: kifizetőhely volt a MÁV, a BKV, számos közintézmény és állami vállalat is – mutatott rá. – Ha annyira fontosnak tartották volna ennek a helyzetnek a megoldását, akkor például napirendre vehették volna áprilisban a Fidesz indítványát az állami cégvezetők fizetésének radikális csökkentésére; ez az indítvány egyébként újra a parlament előtt van – tette hozzá.
Lakos Imre (SZDSZ) lapunknak azt mondta: ahogy a BKV a tisztulási folyamat részeként nyilvánosságra hozta a nagy összegű kifizetéseket, ugyanúgy a MÁV-nak is meg kell ezt lépnie.
A KDNP azonnali vizsgálatot követel a botrányos MÁV-végkielégítések miatt, és arra szólították föl a közlekedési tárcát, illetve a MÁV vezetését, hogy a BKV-hoz hasonlóan 2003-ig visszamenőleg hozzanak nyilvánosságra valamennyi tízmillió forint feletti személyi kifizetést. Mint Molnár Béla (KDNP) közleményében olvasható: elvárható, hogy egy veszteséges állami vállalatnál a rendelkezésre álló pénzeszközökből a működést biztosítsák, ne pedig némely felső vezető luxustávozását. Hozzátette: ezek a százmilliós kifizetések fölvetik a bűncselekmény gyanúját is.
Emlékezetes, 2003-ban az akkori SZDSZ-es vezetésű közlekedési tárca a vasút történelmi átalakításával magyarázta, hogy a MÁV kilencvennégy felső vezetőjének juttatása évente több mint kétmilliárdot emészt föl. Ennek ellenére 2003 őszén csaknem ötvenszázalékos bérfejlesztést hajtottak végre a társaság középvezetői szintjétől fölfelé, ami éves szinten nyolcmilliárd forintba került. Mándoki Zoltán akkori vezérigazgató havi személyi alapbére – prémiumok és egyéb juttatások nélkül – öt-hat millió forint körül mozgott. Távozásakor 80 és 150 millió forint közötti végkielégítésre számíthatott, ám a közfelháborodás hatására „csak” tízmilliót kapott. Mándokival több vezetőnek is távoznia kellett a MÁV éléről, az ő végkielégítésük összesen 300 millió forint körül mozgott. Jól jártak a MÁV-tól kiszervezett társaságok vezetői is. 2006-ban az akkor már nyolcvanmilliárd forintos adóssággal küszködő társaság a 2005-ös teljesítmény elismeréseként nyolcvanszázalékos prémiumot ítélt meg valamennyi leányvállalata vezetőjének. Noha a jelek szerint a vezetők juttatásai évről évre nőnek, Antal Dániel, a megszüntetett Vasúti Hivatal vezetője nemrég azt mondta: az egybillió forintot is meghaladhatja a MÁV-csoport teljes adóssága.

Sztrájkra készülnek a MÁV Cargónál. Akár 450 dolgozót is elbocsáthat jövőre a MÁV Cargo, amire kemény sztrájkkal válaszolhat a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ). Közleményük szerint a Cargo jövőre mintegy 150 mozdonyvezetőt kíván átvenni a MÁV Trakciótól, a későbbiekben rajtuk kívül további munkavállalók követnék őket. Mindez azt jelenti, hogy a MÁV Trakciótól, illetve a MÁV-tól érkező mintegy 450 munkavállaló fogadása érdekében ugyanennyit ki is rúghat a MÁV Cargo – állítja a szakszervezet. (B. Á.)