Obama Nobel-békedíjas

A katari Al-Dzsazíra televízió arab adójától függetlenül működő angol nyelvű adásának honlapján Barack Obama Nobel-békedíjának odaítéléséről szóló hírt egy fénykép illusztrálja, amelyen az amerikai elnök Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel beszélget. A kép aláírása: Obama diplomáciai úton nyújtotta ki kezét a globális közösségnek, hogy véget vessenek a fegyverkezésnek.
Azt, hogy a világ mennyire éhezik a reményre, mutatja a norvég díj odaítélése is, hiszen a Fehér Ház ura kézzelfogható eredményeket eddig nemigen ért el. A díjat odaítélő bizottság szerint igen ritka az, hogy valaki ennyire megragadja a világ figyelmét, és reményt nyújt egy jobb jövőre. „A diplomáciáról alkotott elképzeléseit arra alapozza, hogy a világ vezetőinek azon értékek és szemlélet mentén kell együttműködniük, amelyeket a világ népeinek legnagyobb része magukénak érez”, áll az indoklásban. Az 1990-es fordulat éve óta az első, igazán populista elnök élesen szakított elődje magatartásával. A neokonzervatívokkal körbevett George Bush a világgal szembemenetelő egyoldalúságával, valamint országokat pusztító háborúival oly mértékben meggyűlöltette Amerikát, hogy az – noha Obama megjelenése és az általa programként meghirdetett változás még a szakértők által sem megjósolt gyors felmelegedést eredményezett az Egyesült Államok iránt – máig visszaköszön. Mint legutóbb a 2016-os olimpiai játékok odaítélése a hazájában és a világban roppant népszerű Lula által irányított Brazíliának, pontosabban Rio de Janeirónak úgy, hogy Chicago szánalmasan kevés támogatást kapott, Obama igen figyelemre méltó kikiáltói tehetsége ellenére is.
Lapunk, amelyet a gyűlölet, a viszály, a konfliktusok és a háborúk nem csak helyi technikusai – a rájuk jellemző igazmondással – zsigeri Amerika-ellenességgel vádoltak, Obama megválasztása óta három alkalommal teljes oldal terjedelemben méltatta az új amerikai elnök békét akaró politikáját. Legutóbb megjegyezve, hogy ha a szavakat gyakorlati eredmények nem követik az év végéig, az ő és hazája iránt megnyilvánuló, világszerte érezhető jóakarat könnyen elpárologhat.
Jellemző, hogy most még annyira tart a szavaiba vetett remény, hogy az oslói döntést követően az „ősellenség”, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szóvivője azt nyilatkozta, „reméljük, a díj ösztönzi gyakorlati lépések megtételére azért, hogy az igazságtalanságot eltávolítsa a világból”. Az egyiptomi Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elnöke úgy nyilatkozott, hogy abszolút el van ragadtatva, amiért Obama kapta a díjat. Ha valóban eltűnnek atomfegyverek első lépésként legalább olyan nukleáris hatalmak fegyverarzenáljából, mint India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael, vagyis azon országok, amelyek – ellentétben Iránnal – nem tagjai az atomsorompó-egyezménynek, az egész világon a jóérzésű emberek is el lesznek ragadtatva. A Reuters híriroda jelentése szerint a norvég Nobel-bizottság bejelentése után a jelenlévő újságíróknak a meglepetéstől elállt a lélegzetük, hiszen a díjra a leginkább esélyes Morgan Tsvangirai, Zimbabwe miniszterelnöke, a francia–kolumbiai politikus, Ingrid Betancourt és a kínai ellenzéki Hu Csia volt. Thorbjörn Jagland, a díjat 108 éve odaítélő bizottság elnöke azt mondta, hogy az öttagú bizottság egyhangúlag választotta Obamát a Nobel-díj kitüntetettjének.
Az amerikai elnök népszerűségét otthon a republikánus érzelműek körében gyorsan veszti, mert azt akarja, hogy az egészségügyi biztosítás nélkül lévő negyvenmillió amerikait ápolják, ha beteg.
A tálibok elítélték a norvég döntést.