Miként Hiller István oktatási és kulturális miniszter a közoktatásban, Herczog László szociális és munkaügyi miniszter is Oszkó Péter pénzügyminiszter utasításait hajtja majd végre a szakképzésben – derül ki a szakképzési törvény Országgyűléshez benyújtott módosításából. A javaslat drasztikusan átírja a szakképzési törvényt, ám az új jogszabályrészek komoly változások helyett főként új pénzszerzési lehetőségeket teremtenek.
Az újonnan bevezetendő díjak és bírságok jelentősen visszavethetik a felnőttképzést, ami különösen veszélyes, hiszen a munkanélküliek döntő hányada képzetlen vagy átképzésre szoruló ember.
A szakképzési törvény módosítása értelmében a jövőben csak olyan intézmények szervezhetnek szakmai vizsgát, amelyek megkapják az ehhez szükséges speciális engedélyt. Az engedélyeztetési eljárásért természetesen fizetniük kell majd az intézményeknek, az eljárást egy erre a célra létrehozott hivatal végzi majd.
*
A módosítás értelmében az eljárásért fizetendő díj mértékét a szakképzésért felelős miniszter csak a pénzügyi tárca vezetőjének egyetértésével határozhatja meg. Ha az eljárás során a hivatal szabálytalanságokat talál, bírsággal sújtja az intézményeket, amelynek mértékét a kormány határozza meg.
A díj és a bírság szó mintegy tucatszor szerepel a törvénymódosításban. Ha a tervezet életbe lép, januártól szinte mindenért pénzt lehet majd szedni. Az intézményeknek törzslapot kell majd kiállítani minden vizsgáról és vizsgázóról, az adatokat pedig el kell küldeni a felelős miniszternek. A hivatalok folyamatosan ellenőrzik majd a vizsgáztató intézményeket. Ha az adatszolgáltatásban, a vizsgaszervezés vagy a vizsga lebonyolítása során bármilyen szabálytalanságot észlelnek, a miniszter kiszabhatja a kormány által meghatározott pénzbírságot. Ha az ellenőrzést végző hivatal olyan intézményt talál, amelyik engedély nélkül vizsgáztat, akkor felfüggeszti a vizsgát, és ismét pénzbírságot szab ki. Ha egy intézmény nem fizeti be a büntetést, esetleg nem szünteti meg a jogsértést, vagy olyan mértékű szabálytalanságot követ el, ami miatt meg kell szüntetni a vizsgaeredményeket, akkor a miniszter azonnali hatállyal visszavonja a képzési hely vizsgáztatási engedélyét, és négy évre eltiltja e tevékenységtől.
A kormány határozza majd meg a diákok által fizetendő szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díj összegét is, így nem kizárt, hogy a válságra hivatkozva ez is emelkedik majd. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a tanulók által kapott juttatások köréről és mértékéről – a szakmunkástanulók jelenleg munkaruhát, védőruhát, útiköltséget kapnak, illetve a szakmai gyakorlat idejére külön díjazásban részesülnek – a jövőben a szakképzésért felelős miniszter csak az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben dönthet, vagyis ezek összege is csökkenhet.
A módosítás pozitívuma, hogy a vizsgázó és az vizsgaeredmény adatairól központi nyilvántartást kell vezetnie az Állami Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek, és az adatokat 50 évig – körülbelül a vizsgázó nyugdíjazásáig – meg kell őriznie, hogy ha a bizonyítvány elvész, megrongálódik vagy ellopják, akkor annak hiteles másolatát bármikor újra ki lehessen állítani.
Nem egyedül a szociális tárcát érte el a pénzügyminiszteri szigor: a múlt héten számoltunk be arról, hogy az Oszkó Péter pénzügyminiszter által a parlamenthez benyújtott salátatörvény számos helyen megváltoztatja a közoktatási törvényt is. A módosítások főként pénzügyi kérdésekben jogköröket adnak – Hiller István kárára – a pénzügyminiszternek és a kormánynak, de egyes szakmai kérdéseket is a Bajnai-kabinet hatáskörébe helyeznek át. Jövőre Hiller csak Oszkó Péter hozzájárulásával állapíthatja meg a tankönyvvé nyilvánítás – ma is igen költséges – díját, a vizsgaelnöki, illetve a közoktatási szakértői munka engedélyezésével kapcsolatos igazgatási eljárási díjat. Jövőre az oktatási miniszter helyett a kormány dönt az érettségi vizsgatárgyak részletes szabályainak jóváhagyásáról, vagyis nem a szaktárca dönti el, hogy melyik tárgyból lehet érettségi vizsgát tenni, és melyikből nem. A kormány szabályozza majd a pedagógus-továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben részt vevők juttatásait, ellenőrzésének rendjét, a követelmények megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és az ezzel kapcsolatos eljárások díjának megállapítását. Oszkó csomagja tartalmazza az osztálylétszámok 30 százalékos emelésének lehetőségét is (eddig különleges esetekben 20 százalékos létszámtúllépésre volt lehetőség). Jelenleg az óvodákban 25, az iskolák alsó tagozataiban 26, felső tagozatban 30, középiskolában 35 fő lehet a maximális osztálylétszám. Ha a módosítás életbe lép, az óvodai kiscsoportban 33, az alsó tagozatban 34, a felsőben 39, a középiskolában pedig akár 45 gyereket is bezsúfolhatnak egyetlen osztályba.
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
