A politikus az Oszkó Péter pénzügyminiszter által jegyzett salátatörvényéhez nyújtotta be módosító indítványát, amely szerint mindenkit kiszerveznének a közszférából, akinek munkája nem függ össze az alaptevékenységgel. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor a kormány rendeletben határozza majd meg azokat a munkaköröket, amelyekben közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszony létesíthető.
A módosítás az egészségügyben, a szociális ellátásban, a gyermekvédelemben, a köz- és felsőoktatásban, a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szerveknél, a művészeti, a közművelődési és közgyűjteményi, a testnevelési és sportintézmények, továbbá a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatottakat érintené. Azt a fenntartó döntené el, hogy élve a lehetőséggel kiszervezi-e a közszférából az alkalmazottakat. Magyar leszögezi: a javaslat csak az újonnan munkaviszonyt létesítőket érintené, a már meglévő státusokat nem.
*
Őket csak akkor lehet kiszervezni, ha szerződésüket egyéb okból módosítani kell.
Az érdekvédők felháborítónak tartják a tervet. Szerintük az leépítéseket készít elő, létbizonytalanságot szül. – Felszólítjuk Magyar Bálintot, hogy vonja vissza a javaslatot, mert az több tízezer munkavállaló esetében jelentene létbizonytalanságot, és alapjaiban veszélyezteti a közszolgáltatást – jelentette ki lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Leszögezte: ha a dolgozó nem közalkalmazott, akkor elbocsátása sokkal egyszerűbb és olcsóbb. Míg egy közalkalmazott szolgálati idejétől függően akár nyolchavi végkielégítésre is jogosult, addig egy rendes munkaviszonnyal rendelkező alkalmazott legfeljebb kéthavi végkielégítésre. A közalkalmazotti státus nélküli alkalmazottakra a bértábla sem vonatkozik, vagyis fizetésemelésükre nincs garancia. Kerpen szerint Magyar indítványának elfogadása esetén a jelenlegi közalkalmazottak státusa is veszélybe kerülne, ugyanis a pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatok megtehetnék, hogy elbocsátják a magas fizetéssel rendelkezőket és kevesebb pénzért alkalmaznak új munkaerőt, hiszen az új szerződések esetén már nem köti őket a bértábla szerinti besorolás.
A másik tanári érdekvédő csoport, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is felháborodott az ügy kapcsán. Horváth Péter, a PSZ igazgató titkára leszögezte: az óvodákban a dada, az iskolákban az iskolatitkár, a portás, a gazdasági igazgató, a könyvelő, a takarítónő, a konyhai dolgozók munkája ugyanúgy alapvetően szükséges a gyerekek ellátásához, mint a tanári munka. A leghatározottabban tiltakoznak a javaslat ellen, hiszen a dolgozók közalkalmazotti státusának megszűnése esetén sem bérük értékének megőrzését, sem állásukat nem garantálja semmi, ahogy a közszolgáknak járó jubileumi juttatásoktól és cafeteriás kedvezményektől is elesnek.
Tiltakoznak a rektorok. Elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási intézmények vezetőit tömörítő Magyar Rektori Konferencia, hogy a kormány beépítette a jövő évi költségvetési támogatásba az egyetemek vagyonából idén zárolt négymilliárd forintot.
A PSZ nem tüntet. Pénzhiánnyal indokolja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, hogy nem vesznek részt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által meghirdetett november 7-i tüntetésen, ahol a 2010-es megszorítások ellen tiltakoznak. Galló Istvánné PSZ-elnök azt mondta: nincs pénzük arra, hogy mindenkinek fizessék az útiköltséget. Jelezte ugyanakkor: tagjaik egyénileg részt vehetnek a tiltakozáson.
