A tanárnak nem kell tanulnia

Eltörlik a pedagógus-továbbképzéseken való kötelező részvételt – derül ki a közoktatási törvényhez benyújtott szocialista módosító javaslatból. Korábban az érdekvédők perekkel fenyegetőztek, mert a jövő évi büdzsé megvonja a tanároktól a képzések támogatását, miközben előírja az azokon való részvételt. Pénzt továbbra sem adnak, a képzések elmaradása viszont további drasztikus minőségromlást idézhet elő.

Vonják vissza a bukott törvényt! A szakképzési törvény szociális és munkaügyi miniszter által benyújtott módosításának visszavonását követeli a Fidesz. A parlamentben megbukott jogszabály-módosítás privatizálta volna a szakmai vizsgát. A magánosítást megakadályozó két módosító indítvány – az egyik szocialista, a másik fideszes – ellenszavazat nélkül ment át az Országgyűlésben. Kuzma László, a Fidesz szakpolitikusa lapunknak kijelentette: a törvénymódosításnak még számos olyan eleme van, amely súlyosan káros a szakképzésre, ezért a törvényjavaslat azonnali visszavonását követelik. Csorbítaná a szakminisztériumok jogait az ágazatukhoz tartozó szakképzések vizsgakövetelményeinek kidolgozásában, ezért megkérdőjeleződne a vizsgák szakmai tartalma. A szakképző intézmények ellenőrzését, a vizsgáztatás engedélyeztetését és a szabálytalanságok miatti szankcionálást egy „homályos kilétű” hivatal végezné. Kuzma leszögezte: hírek szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet látná el az ellenőri feladatot, ezzel azonban súlyosan sérülne a tisztességes verseny elve, hiszen a többiek engedélyeiről döntő szervezet maga is képző intézmény.

Miközben az iskolák ötödik és hatodik évfolyamán kötelező a tanítási időkeret bizonyos részét nem szakrendszerű oktatásra fordítani, a jövőben a tanároknak nem kell részt venni az új típusú oktatási formára felkészítő 120 órás tanfolyamon – derüli ki az MSZP oktatási munkacsoportja által benyújtott közoktatási törvénymódosítási javaslatból. A többek között Tatai-Tóth András által jegyzett törvénymódosítás az egyéb továbbképzéseken való kötelező részvételt is megszünteti. A törvény szerint a továbbképzés programjának biztosítania kell, hogy a tanár az előírt követelményeket a felkészítésen való részvétel nélkül, önképzés keretében is elsajátíthassa.
Az ügy előzménye, hogy a jövő évi büdzsé januártól megszünteti a tanárok továbbképzésének fejenként 11 700 forintos normatív támogatását. Az elvonás kapcsán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, valamint az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete perek ezreit helyezte kilátásba, mivel szerintük jogsértő, hogy miközben az állam eltörli a továbbképzések támogatását, továbbra is kötelezi az azokon való részvételre a tanárokat. A pedagógusoknak általában öt-hét évente kellett részt venniük valamilyen tanfolyamon, amelynek költsége akár a százezer forintot is elérheti. A pedagógusok tiltakozására igazi szocialista válasz született: nem a pénzt adták vissza az oktatás minőségét javító továbbképzésekre, hanem az azon való részvétel kötelező jellegét törölték el. A dolog még nehezebben magyarázható, ha figyelembe vesszük, hogy a Hiller István miniszter által felkért szakmai testület többek között a tanárok felkészületlenségével, elavult pedagógiai módszereivel magyarázta az iskolai erőszak terjedését, amelynek megfékezésére többek között a speciális továbbképzéseken való részvételt ajánlotta.
A nem szakrendszerű oktatást tavaly vezették be az általános iskolák ötödik évfolyamán, a teljes tanítási időkeret 20–50 százalékában. Az ilyen időkeretben tartott foglalkozások nem tantárgyi bontásban zajlanak, és nem lexikális ismereteket oktatnak. Az órákon a készségfejlesztés folyik új, alternatív oktatási módszerek alkalmazásával. Az oktatási tárca háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal ugyanakkor nemrég publikált jelentésében rámutat: kevesebb mint az iskolák egyharmadában működik hatékonyan a nem szakrendszerű oktatás, pedig az intézmények a törvénynek engedelmeskedve bevezették azt. A hatékonysági problémák egyik oka, hogy hiányos a bennük részt vevő tanárok képzettsége. A vizsgált intézményekben a pedagógusok csupán 46 százaléka végzett szakirányú továbbképzést. – Ha már pénzt nem adnak a képzésekre, akkor annak kell örülnünk, hogy nem kell saját zsebből finanszíroznunk a tanfolyamokat, az oktatás minősége és a gyerekek fejlődése szempontjából azonban nem ez a jó megoldás – jelentette ki az ügy kapcsán Kerpen Gábor. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak leszögezte: tény, hogy voltak az utóbbi időben alacsony színvonalú képzések, amelyek csak a pénzt vitték, de eredményt nem hoztak. A megoldás az lenne, ha szigorítanák a képzési feltételeket, és a valóban magas színvonalú, a hazai oktatást fejlesztő képzéseken való részvétel költségét állná az állam.