Az Észak-Alföldön a 7088 aktív kórházi ágyból 714-et, míg a Dél-Alföldön 6036-ból 707-et minősített kihasználatlannak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Ezekben a régiókban tehát több mint 10 százalékos volna a férőhelycsökkentés. Számszerűen a fekvőbeteg-ellátásban amúgy túlreprezentált Közép-Magyarországon tolnák ki a kórtermekből a legtöbb ágyat – 13 620-ból 1122-t, ám ez „csak” 8 százalékos csökkentésnek felel meg. Országszerte összesen 4065 férőhelyet tekintenek kihasználatlannak, ugyanakkor 833 új ágyat is „hadrendbe” állítanának. A jelenleg rendelkezésre álló férőhelyekhez képest a Észak-Magyarország kapná a legtöbb pluszágyat, 143-at.
Az általunk megkérdezett regionális egészségügyi tanácsok (RET) egyike sem értett egyet a javaslattal. Többek között azért, mert megítélésük szerint az OEP elemzése nem a valóságot tükrözi. Olyan időszakban vizsgálták ugyanis a statisztika alapján a kihasználtságot, amikor a pénzhiány, a finanszírozási korlát miatt az intézmények maguk voltak kénytelenek korlátozni az ellátott betegek számát. Tették ezt eltérő mértékben, aszerint, hogy milyen típusú intézményről volt szó, milyen volt a gazdasági helyzetük, vagy éppen mire volt hajlandó a menedzsment. Egyesek szerint torzította az elemzést az is, hogy abba olyan súlyponti intézmények ágyait is belevették, amelyek működését a kihasználtságuktól függetlenül törvény garantálja.
Stubnya Gusztáv, a Közép-magyarországi RET vezetője, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem tudták értelmezni az OEP rendkívül zavaros, áttekinthetetlen javaslatát. Így azt visszaküldték a feladónak. Egyébként is ésszerűtlennek tartják nem sokkal az országgyűlési választások előtt ilyen döntést hozni, főleg úgy, hogy a kihasználtságot mutató adatok téves következtetéseken alapulnak.
Csiba Gábort, az Észak-Magyarországi RET vezetőjét, a Borsod megyei kórház főigazgatóját megdöbbentette, hogy több száz ágyat minősített kihasználatlannak az OEP, miközben a területükön lévő fekvőbeteg-ellátó intézmények vezetői – ágyszámcsökkentés nélkül – éppen arra készültek, hogy közel 200 férőhelyes bővítést kezdeményeznek. Így végül úgy döntöttek, hogy véleményük szerint nincs fölösleges kapacitás a területen, ugyanakkor most nem élnek a kapacitásbővítési igényükkel sem.
Lasztovicza Jenő, a Kelet-dunántúli RET elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem tudták véleményezni a javaslatot, ugyanis egyrészt sok hibás adatot tartalmazott, másrészt pedig késve kapták meg az anyagot. Hozzátette: az egyes intézmények külön-külön megfogalmazták, hogy nem tartják indokoltnak az ágyszámcsökkentést, legfeljebb az intézményen belüli átcsoportosítást tartják elképzelhetőnek.
Az OEP sajtóosztályán azt hangsúlyozzák, nekik jogszabályi kötelezettségük elemezni a kórházi kapacitások kihasználtságát. Ez alapján küldték meg javaslatukat szeptember elején a RET-eknek és a helyi ÁNTSZ-eknek. Az egészségbiztosítónál közölték: a visszajelzések alapján úgy látják, sokakat meglepett az a körülmény, hogy a javaslat nem tartalmazott – a helyi igények és lehetőségek ismeretének hiánya miatt – olyan konkrétumokat, hogy mely kórháztól hány ágyat kell elvenni és hány újat kell biztosítani. Javaslatuk csak felkínálta a lehetőséget, bemutatva, hogy hol vannak kihasználatlan kapacitások és hol mutatkozik kapacitáshiány – szögezték le. A konkrét, egy-egy intézményt, illetve szakmát érintő döntést az OEP-javaslat figyelembevételével a RET-eknek, illetve végső soron a regionális ÁNTSZ-eknek kell meghozniuk. A RET-eknek a napokban jár le a határidejük a döntésre, ezután az ÁNTSZ-eknek 22 napon belül kell kimondaniuk a végső szót.
Úgy tűnik, a RET-ek sehol sem értenek egyet az OEP javaslatával. Támogatás sehol nem is volt várható tőlük, hiszen ezekben a grémiumokban javarészt a kórházak képviselői ülnek. Ha egyetértenének intézményük ágyszámcsökkentésével, akkor saját lelkükön száradna, ha emiatt később visszavágnák náluk a finanszírozható teljesítményt, azaz a lehetséges bevételt. Ismert: a 2007-ben politikai alapon végrehajtott kórházbezárás és ágyszámcsökkentés óriási tiltakozást váltott ki. A Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter nevéhez köthető változás értelmében a fekvőbeteg-ellátó intézmények összágyszáma 80 125-ről 71 324-re csökkent. Ezen belül az aktív férőhelyeké 16 ezerrel, azaz 27 százalékkal lett kevesebb, míg a krónikusaké 7,5 ezerrel növekedett.
Székely Tamás jelenlegi tárcavezető a minap azt mondta egy konferencián, hogy a kormányzati ciklus hátralévő időszakában már nincs lehetőség egy, a 2007-eshez hasonló struktúraátalakításra. Ezért indirekt módszerekkel kívánják átszabni a kapacitásokat. Ennek egyik eleme lenne az említett ágyszámcsökkentés, míg a másik az új minimumfeltételek bevezetése, amely szintén azzal az eredménnyel járna, hogy egyes helyeken nem végezhetnének bizonyos beavatkozásokat, s kórházi egységek, osztályok szűnhetnek meg.
origo.hu
Orbán Viktor a diplomáciai csúcsról: Mindenki úgy megy innen el, hogy egy nagy népnél járt
