Módosítják a bányászati törvényt, hogy megtiltsák a cián használatát az ércek kitermeléshez Magyarországon.
Az erről szóló javaslatot a héten írja alá a négy parlamenti párt frakciója és Katona Kálmán független képviselő. A előterjesztést ezt követően tárgyalják meg a szakbizottságok, hogy 2010. januárra vagy legkésőbb februárra a parlament elé kerüljön. A módosító javaslatot tehát éppen a tiszai ciánszennyezés tizedik évfordulóján fogadhatja el az Országgyűlés. A lépéssel egyben üzenhetünk is a környező országoknak, elsősorban Romániának, hogy ne engedélyezze a veszélyes technológiát, amellyel Verespatakon és Felső-Csertésen is nagy mennyiségű ércet kívánnak kiaknázni egész hegyek elhordása árán a külföldi befektetők.
Az ügyben múlt hétfőn tartottak egyeztetést a parlamenti képviselőkkel a zöldszervezetek az Országházban – tájékoztatta lapunkat Bácskai János (Fidesz). Ezen a megbeszélésen minden parlamenti frakció a támogatásáról biztosította a környezetvédőket. Mint elmondta, a Fidesz– KDNP már a héten aláírja az előterjesztést, ahogyan vélhetőleg a többi frakció képviselői is. A függetlenek nevében Katona Kálmán, a parlament környezetvédelmi bizottságának volt elnöke láthatja el kézjegyével a dokumentumot.
A zöldek a parlamenti egyeztetés után közös demonstrációt is tartottak a ciános technológia ellen a Kossuth téren, ahol felszólaltak a pártok képviselői is. A Ciánmentes Magyarországot! címmel megrendezett akciót a Lehet Más a Politika, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet szervezte.
A civilek mellett felszólalt Bácskai János a Fidesz, Orosz Sándor az MSZP, Rétvári Bence a KDNP és Jávor Benedek az LMP nevében, akikhez Katona Kálmán független képviselő is csatlakozott.
Mint ismerrtes, tíz évvel ezelőtt egy nagybányai zagytározóból került ciános szennyvíz a Tiszába, óriási pusztítást végezve a folyó élővilágában. A katasztrófa évekre tönkretette a tiszai halászatot és a turizmust a folyó környékén. A ciánszennyezés után az EU és az ENSZ szakértő munkacsoportjai több mint ötven lehetséges szennyezőforrást azonosítottak. Az így felderített „időzített bombák” mellett számos új, veszélyes aranybánya-beruházás fenyeget a Kárpát-medencében.
A nagybányaihoz hasonló balesetek elkerülése érdekében a Greenpeace 61 civil szervezettel együtt csatlakozott a kampányhoz – jelentette be Szegfalvi Zsolt, a zöldszervezet magyar igazgatója. Katona Kálmán arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor 2000-ben az Európai Unió vízügyi minisztereinek bemutatta a tiszai ciánkatasztrófa képeit, elszörnyedtek, közös fellépést ígértek. Aztán tíz évig mégsem történt semmi. Rétvári Bence arról szólt, hogy a környezetvédelem teremtésvédelem is egyben, ezért is kötelességünk az emberi-környezeti örökségünk megőrzése. Az arany drága, de értéke a víznek van – szögezte le Orosz Sándor.
Most minden kiderült Magyar Péterről a hangfelvételekből