Ellenanyag

Manapság többet szerepel a híradásokban a H1N1 vírus, mint Barack Obama és Brad Pitt együttvéve. A rettegett vírus egyelőre enyhe lefolyású betegséget okoz, bár terjedési sebessége meglepte a szakértőket. A járvány könnyebben elharapódzik tömegrendezvényeken. Ilyen például egy foci-vb. Vagy a mekkai nagy zarándoklat.

Allah vendégei

Isten vendégeinek nevezik azokat a mozlimokat, akik részt vesznek a nagy zarándoklaton. Ez valójában így is van: a hadzsik az Isten dicsőségét mindenek elé helyező Szaúd-Arábia vendégszeretetét élvezik Mekkában, a vallási tartalom pedig valóban az égbe emelheti a hívő lelkét. Fontos leszögezni, hogy a zarándoklat nem turistaút, még akkor sem, ha számos eleme megegyezik azzal. Van emellett még egy vonzereje a mekkai csodának, ez pedig az, hogy csak a kiválasztottak vehetnek részt rajta, akik elfogadják az iszlám útját. Minthogy Magyarországon nagyon kevés mozlim él, nagyon valószínű, hogy e sorok olvasói – és írója – soha nem fogják saját szemükkel látni a Kába követ.
Sayfo Omar nekik nyújt segítséget Allah vendégei című könyvével (Geopen Kiadó, Budapest, 2009, ára 2990 forint). A fiatal, arab felmenőkkel bíró magyar újságíró részt vehetett a nagy eseményen, a könyv olvasói pedig megismerhetik, milyen is a hatalmas, soknemzetiségű, de egyhitű tömeg hangulata, miként élik meg a zarándokok életük élményét, miben különbözik az afrikai és az arab mozlim. Sayfo Omar maga is körbejárja hétszer a Kába követ, felvonul az Arafat-hegyre, és megkövezi a sátánt jelképező kőoszlopot, ő is egy a hárommillió mozlim közül, de egyedüli magyar. Jártak már itt persze előtte, mint Germanus Gyula, a nagy magyar orientalista, de ő 1934-ben harmincezer hívővel együtt vett részt a fiatal állam, Szaúd-Arábia egyik elsőnek megszervezett zarándoklatán. Az azóta eltelt hetvennégy évben szinte minden megváltozott, de az eszme és a lelkesedés pontosan ugyanaz. Ma Sayfo már a dzsiddai repülőtér hádzshangárjában száll le a zarándokok repülőgépéről, és látja, miként engedik be a különböző nemzetek csoportjait az országba. Germanus még a poros kisváros kikötőjében lépett partra, féltve az ország szigorú uraitól kincset érő fényképezőgépét. De akkor és most is ugyanúgy ihrámban, a lelki tisztaságot jelképező ruhában érkeztek, érkeznek a hívők, s akkor és most is meghökkentette, meghökkenti a milliónyi hívő közös imája a magyar írókat.
A zarándoklatról nehéz írni, ha az ember részese az élménynek, és sértő, ha nyugati cinizmussal távol tartja magát az eseményektől. Mivel az író ebben az esetben az arany középutat kereste, és szerencsére meg is találta, át lehet érezni bizonyos mértékben, milyen is a zarándoklat testközelből, de a mélyen vallásos keleti írók meghatottsága nem érezhető a szövegen. Ha így lenne, valószínűleg érthetetlenné válna a könyv. Mivel Sayfo félúton megállt, maradandó művet alkotott. (Sitkei)

Hárommillióan is összegyűlnek az iszlám legszentebb városában a nagy zarándoklat, a hádzs idején, amely az idén november második felében kezdődik. Az egy hétig tartó esemény csúcspontja az Arafat-hegyi ima és áldozat, ez 26-án lesz. A világ 160 országából érkeznek a hívek, már nem gyalog vagy tevekaravánnal, hanem főleg repülőgépen, illetve kisebb részük hajón és autón. Nem lehet megjósolni, hányan maradnak távol az idei zarándoklattól a vírusfenyegetés miatt, de a szaúdi hádzsminisztérium nem számít arra, hogy sokkal kevesebben gyűlnek össze. Annak ellenére, hogy ismertté vált, több ország is eltanácsolta polgárait a mekkai utazástól – ilyen például Tunézia. Nehéz kérdés ugyanakkor, miként lehet ebben megakadályozni olyan embert, aki úgy érzi, életében ez az egyetlen alkalom a hit által kötelezően előírt rituálé elvégzésére. A szaúdiak szerint minden elkészül a nevezetes napra, és nem tartják aggasztónak a helyzetet a járvány szempontjából, ráadásul hatalmas mennyiségű vakcinát szereztek be a zarándokok beoltására. Abdul Aziz al-Sejk, Szaúd-Arábia főmuftija korábban azt mondta, nem szabad pánikba esni a híreket hallgatván, főként azért nem, mert a hisztériát épp a gyógyszergyárak keltik, mivel így tudják minél jobban eladni termékeiket.
Elsősorban nem a mostani influenzajárvány miatt voltak gondban az indonéz mozlimok. Szaúd-Arábiába csak úgy engednek zarándokokat, ha előzőleg részesültek agyhártyagyulladás elleni védőoltásban. Tíz évvel ezelőtt ugyanis járvány tört ki, miután afrikai zarándokok bevitték a betegséget az országba, és húszan meg is haltak. Indonézia vallási jogtudósainak közössége (MUI) azt gyanította, hogy a szaúdiak által megkövetelt védőoltás tartalmaz sertésből származó részeket, amelyek – minthogy a Korán egyértelmű ebben a kérdésben – tilalmasak a hívek számára, így a vakcina sem adható. A szakértők le is ültek a nyáron az ellenanyagot gyártó GlaxoSmithKline amerikai gyógyszergyár képviselőivel, akik elismerték, hogy az általuk készített meningitis elleni vakcina a kezdeti stádiumban tartalmaz sertésenzimet, viszont a végső termék már nem. A MUI ezért nyilatkozatot adott ki, amely szerint a mozlimok számára tilos az ellenanyag beadása. A szaúdiak azonban közölték, nem nyitnak vitát a kérdésről, csak az oltást igazoló pecsét birtokában adnak vízumot a zarándokoknak.
Az indonéz hivatalos szervek tovább rontottak a helyzeten, mivel a MUI bejelentése után azt mondták, a tekintélyes csoportnak nincs joga eldönteni, adható-e a vakcina vagy sem. A vita nem zárult le, a jogászok legnagyobb része szerint az mindenesetre engedélyezett, hogy végszükség esetén kapcsolatba kerüljenek sertéssel. Ezek szerint akik életük első zarándoklatára készülnek, azok vallási kötelességüket teljesítik, így voltaképp végszükségben használják a vakcinát, ám a „gyakorlott” hadzsik esetében ez nem áll fenn. A tanácsot persze vagy megfogadja a hívő, vagy más útmutatást kér, de az bizonyos, hogy rengeteg indonéz érkezik ebben az évben is Mekkába. Akik ráadásul be lesznek oltva a H1N1 vírus ellen olyan készítménnyel, amely nem tartalmaz semmiféle sertés-DNS-t.
Nemcsak ők, hanem az arab országok is előre figyelmeztettek minden érintettet, hogy legalább két héttel az utazás előtt oltassák be magukat. A várandós nőknek és a súlyos betegeknek eddig is nehéz dolguk volt a hatalmas tömeg miatt, de újdonság, hogy az idén a 12 évnél fiatalabbakat és a 65 évnél idősebbeket eltanácsolták a hádzson való részvételtől. Az már korábban kiderült, hogy nem halasztják el a zarándoklatot, már csak azért sem, mert az iszlám világban számos ember csak erre az egy hétre vár esetenként évek, évtizedek óta. Már hetekkel a nagy esemény előtt elindult például 207 ezer indonéz zarándok, mindannyian beoltva, a szaúdiak pedig folyamatosan ellenőrzik a beérkező utasokat. A dzsiddai repülőteret – ide érkeznek a zarándokok, s utaznak tovább Mekka felé – kibővítették, most óránként hat érkező és öt induló járatot tud kezelni a hozzá tartozó egészségügyi központ segítségével. A Vörös-tenger partján épült metropolisból a zarándokok buszra szállnak, és nagyjából egyórás utazást követően Mekkában találják magukat. Jövőre itt gyorsvasút lesz – az idén még maradnak a buszok és az autópálya. A kikötőkben és a közúti határátkelőknél is ellenőriznek a szaúdiak. Többen Jordánia felől lépnek be Szaúd-Arábiába, így az a mintegy 400 bulgáriai zarándok is, akik repülés helyett hosszú autóutat terveztek Törökországon, Szírián és Jordánián keresztül. A bulgáriai hívők megszeppentek, a szokásos 800–1000 zarándok fele lemondta az utat.
Elképzelhető, hogy az idei hádzson a megszokottnál kevesebb lesz az iráni hívő. Ezt már nem a járványfenyegetés okozza, hanem a nagypolitika, amely rendszeresen beférkőzik a vallási ügyekbe. A már említett szaúdi főmufti éles hangon arra szólította fel Teheránt, hogy ne politizálja át a zarándoklatot, minthogy egyéni célok érdekében tilos felhasználni a hádzsot. A főmufti arra utalt, hogy egy hónappal ezelőtt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelső politikai és vallási vezetője Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel együtt arról beszélt, veszélyben lehetnek hazájuk zarándokai Mekkában ebben az évben. Az irániak ugyanis síiták, akik ugyanúgy részt vesznek az eseményen, mint szunnita hittestvéreik, ám Teherán mégis arra szólította fel Rijádot, hogy lépjen fel az esetleges támadások ellen. A kijelentések nem újak, és azt sem lehet mondani, hogy teljesen alaptalanok. A zarándokok túlnyomó többsége szunnita, számukra a síiták testvérek, ráadásul mindenfajta erőszakos tett, sőt gondolat is tilos, amíg Isten vendégeiként a szent városban vannak vagy oda tartanak. A két irányzat között mégis vannak ideológiai és vallási különbségek, amelyek következtében a többségi szunniták nem néznek jó szemmel az iráni, iraki vagy bahreini síita zarándokokra. Az irániak a nyolcvanas években, az iszlám forradalom győzelmét követően tüntetéseket tartottak Mekkában a zarándoklat alatt, s ezzel kivívták a szaúdiak rosszallását, 1987-ben pedig még zavargások is voltak, amelyekben több mint négyszázan meghaltak. A feltételezések szerint nagyjából százezer iráni zarándok most is érkezni fog Mekkába.
A szent városnak egyébként nem a vírusfertőzés és nem is a politikai viták okozzák a legnagyobb gondot, hanem az idő rövidsége. A mekkaiak számára a kis zarándoklat (umra) kezelése egész éves elfoglaltságot jelent, a ramadán alatt nagyon sokan érzik úgy, hogy vallásos kötelességük ellátogatni Mekkába, és végigcsinálni az umrát. Az idén nagyon összesűrűsödtek az események, nagyjából két hónapjuk volt az illetékeseknek arra, hogy lezárják a ramadánt és az azt befejező íd al-fitr ünnepet, majd rákészüljenek az év legnagyobb eseményére, a hádzsra. A zarándokok elhelyezése már november elején munkát ad az illetékeseknek és a város kereskedőinek. Mekka a nagy zarándoklat alatt szinte megtelik, a kétmilliós város kétszeresére duzzad, az üzletekből pedig szinte mindent megvesznek.
Bár a hádzs egyértelműen vallási esemény, a hatalmas tömeg utaztatása óriási üzleti vállalkozás is. A Korán szerint minden egészséges mozlimnak életében egyszer meg kell tennie a nagy rituális utazást, ha erre anyagi helyzete lehetőséget ad. Ez persze nem kevés pénzt jelent. Egy tehetős amerikai mozlim választhatja az utazási irodák luxuszarándoklat-csomagját is, amely november 11-től december elsejéig tart, Mekkában a Hiltonban, Medinában – ahová nem kötelező elmenni, de sokan meglátogatják a próféta városát – az Intercontinentalban van szobafoglalása kétágyas szobában. Ez a csomag 7299 dollár, azaz több mint 1,35 millió forint. Ezzel szemben a brit mozlimok választhatják „a hitelválság által tönkretettek” számára készített turista-zarándoklati ajánlatot, itt 19 napjuk van az utazóknak vallási kötelezettségeik lerovására, a szállodák alacsonyabb színvonalúak, a szent helyeken egyszerű sátrak várják őket, nem magánpalotáknak is beillő sátorcsodák, de olcsóbb is: 1350 font, azaz 410 ezer forint. Igaz, ebben még nincs benne a repülőjegy. A helyszínen aztán mindenki kedvéhez és pénztárcájához mérten költekezik. Van, aki saját maga csinál mindent, a lustábbak pedig még a sátánt jelképező oszlop megkövezéséhez is segítséget kérnek, és a helyszínen pénzért vásárolják meg a borsó nagyságú köveket.