Jogszabály írja elő, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) meghatározott időnként elemeznie kell a kórházi kapacitások kihasználtságát. A felmérés szerint jelenleg mintegy 4200 „fölösleges” ágy található az országban, ugyanakkor 800 új férőhelyre is szükség volna. A kihasználatlan kapacitások megszüntetésére és az új ágyak beállítására vonatkozó javaslatot intézményi és szakmacsoportonkénti bontásban nemrég küldték meg a regionális egészségügyi tanácsoknak (RET).
*
Csiba Gábor, az Észak-magyarországi RET vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója elmondta: megdöbbentek, hogy náluk több mint 400 ágyat minősített kihasználatlannak az OEP, miközben a területükön lévő fekvőbeteg-ellátó intézmények vezetői éppen arra készültek, hogy 192 férőhelyes bővítést kezdeményeznek. Végül a RET – egy ellenszavazat mellett – úgy foglalt állást, hogy véleményük szerint nincs fölösleges ágy a régióban, igaz, most nem élnek a kapacitásbővítési igényükkel sem.
Lasztovicza Jenő, a Kelet-dunántúli RET elnöke lapunknak elmondta: nem tudták véleményezni a javaslatot, mert az adatok hemzsegtek a hibáktól, és egyébként is késve kapták meg az anyagot. Hozzátette: az egyes intézmények külön-külön megfogalmazták, hogy nem tartják indokoltnak az ágyszámcsökkentést, legfeljebb az intézményen belüli átcsoportosítást tartják elképzelhetőnek. A végső döntést várhatóan az ÁNTSZ hozza majd meg.
Az elmúlt időszakban számtalan szakember megfogalmazta már, hogy az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi struktúrája nem tartható fenn a rendelkezésre álló forrásokból.
Székely Tamás egészségügyi miniszter egy tegnapi konferencián arról beszélt, hogy miként kívánják ezt a gondolatot tartalommal megtölteni. Elmondta: a kormányzati ciklus hátralévő idejében nem valósítható meg egy, a 2007-es, Molnár Lajos akkori tárcavezető nevéhez köthető ágyszámcsökkentéshez hasonló átalakítás. Ezért indirekt módon levezérelhető struktúraváltást terveznek. Ez két fő elemből állna, az egyik lenne a kihasználatlan kapacitások tervezett csökkentése. A miniszter hangsúlyozta, az OEP elemzésében szereplő számok nem kőbevésettek, a RET-ek lehetőséget kapnak arra, hogy javaslatot tegyenek, pontosan hol, hány ágyat kell átszervezni, megszüntetni vagy éppen létesíteni.
Kérdés persze, hogy ezek a grémiumok képesek lesznek-e egyezségre jutni. 2007-ben ezt egyikük sem tudta megtenni, igaz, akkor még kissé más szabályok vonatkoztak rájuk.
Székely Tamás hozzátette: nincs egyértelmű tendencia abban, hogy mely szakmákat érinti leginkább a kapacitáscsökkentés, az ország különböző részein ugyanis más-más területen van felesleg, illetve hiány. A változás 2010 januárjától lehet hatályos.
A struktúraátalakítás másik elemét az új minimumfeltételek jelentik majd – szögezte le a miniszter. Ez azt jelenti, hogy átdolgozzák azt a jogszabályt, amely meghatározza, hogy az egészségügyi intézmények egyes szervezeti egységeinek milyen személyi és tárgyi feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy működési engedélyt kaphassanak. Megszűnik az a jelenlegi gyakorlat, amely szerint a kórházak és szakrendelők többsége ideiglenes engedéllyel működhet.
– Nem cél, hogy teljesíthetetlen feltételeket szabjunk – mondta Székely Tamás. Majd hozzátette: az orvosok és a szakdolgozók száma kisebb átszervezésekkel országos viszonylatban elegendő, persze regionális és intézményi szinten előfordulhat létszámhiány. Ez főként az ortopédiákon, a traumatológiákon, a csecsemőosztályokon és a pulmonológiákon lehet jellemző. A változásokról még tegnap is egyeztetett a minisztérium a szakmával, s úgy tűnik, az új minimumfeltételeket még az idén közzéteszik. Ugyanakkor körülbelül féléves felkészülési időt biztosítanak az intézményeknek, hogy teljesíteni tudják a követelményeket. Az új minimumfeltételek várhatóan szintén a kapacitások csökkenését eredményezik majd. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékű változást érzékelnek majd a betegek, Székely Tamás úgy fogalmazott: elsősorban arról lesz szó, hogy bizonyos ellátásokat nem végeznek majd egyes helyeken. Számítani lehet továbbá kórházi osztályok átszervezésére, illetve bezárására is.
Kinevezések. Döntött a fővárosi közgyűlés tegnapi zárt ülésén az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, valamint a Nyírő Gyula Kórház főigazgatóinak kinevezéséről. Az egyesített intézmények főigazgatójának Radnai Zoltánt, a Nyírő főigazgatójának Vadnai Mariannt nevezték ki határozatlan időre, a Bajcsy élére pedig Kálmán Sándor József áll majd.
Pesti Imre fideszes fővárosi képviselő, a közgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke közölte: a kórházigazgatói kinevezések törvénytelensége miatt a pályázatok eredménye megsemmisítése érdekében bírósághoz fordul. Kiemelte: a Nyírő Gyula Kórház esetében Vadnai Mariann nem felel meg a kiírt feltételeknek, mert nincs menedzservégzettsége. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház új főigazgatóját, Kálmán Sándort pedig úgy nevezték ki az MSZP–SZDSZ-es képviselők szavazataival, hogy neki pedig a szintén előírt ötéves vezetői gyakorlata hiányzott. A Nyírő Gyula Kórház pályázatánál különösen megdöbbentő, hogy a Népszabadság információja szerint a bírálóbizottság által első helyre sorolt Vályi-Nagy István visszavonta pályázatát, mert őt és családját is megfenyegették.
Vadnai Mariann vezette egyébként a Nyírő Gyula Kórházat akkor is, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai tetten értek többeket, amint az intézmény területén – a gyanú szerint – éppen tiltott őssejtkezelést végeztek egy páciensen. A nyomozás egyébként jelenleg is tart, így még nem tudni, ki érintett az ügyben, s kit milyen felelősség terhel. Sokan ezért is tartották kínosnak Vadnai kinevezését.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
