Erdogan megvédte Iránt

Bár Iránnak nincs nukleáris fegyvere, de akik szerint a perzsa államnak nem szabad megengedni azt, hogy legyen, azoknak van – mondta tegnapi teheráni látogatása előtt Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök, védelmébe véve Irán atomprogramját, megjegyezve, az teljes mértékben békés célú, a Nyugat pedig szerinte kettős mércét alkalmaz.

Erdogan útja egybeesik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vizsgálócsoportjának látogatásával, ők a Kom melletti létesítményről gyűjtenek információkat, amely azonban Irán szerint még másfél évig nem lesz működőképes. Irán erre a hétre ígért választ, hogy hajlandó lenne-e Oroszországba szállítani urániumot, ahol azt az energiatermeléshez szükséges szintre dúsítanák, így felhasználható lenne az atomerőművekben. Teherán elméletileg elképzelhetőnek tartja ezt a megoldást, ám hivatalos választ még nem adott. A terv arról szól, hogy az oroszok által dúsított urániumot Franciaországban alakítják át üzemanyaggá. A francia külügyminiszter is szorgalmazta ezt a megoldást, mondván, Izrael egy pillanatig sem habozna a támadással, ha fenyegetve érezné magát Irán felől. Erdogan tegnap a katonai akciót „őrültségnek” nevezte.
Törökország nagyon aktívvá vált a térség diplomáciai ügyeinek kezelésében az elmúlt időben, minthogy különleges helyzetben van, stratégiai szövetségese az Egyesült Államoknak és Izraelnek is, miközben jó viszonyban van Iránnal. Ez utóbbi főleg gazdasági téren látványos. A két állam komoly tárgyalásokat folytat egy gázvezeték felépítéséről, amelyen az iráni olajat szállítanák Olaszországba. Az Egyesült Államok és az ENSZ gazdasági szankcióira válaszul Törökország közölte, a felszólítások ellenére is folytatni fogja az együttműködést Iránnal. A 2008. év végi „gázháború” idején Irán felajánlotta Törökországnak, hogy kipótolja az orosz szállítás megakadásával kieső mennyiséget, Perzsia manapság Oroszország után a második legnagyobb gázszállító Törökországban. Idén áprilisban Irán és Törökország megállapodott a kapcsolatok eddiginél is szorosabbra fűzésében, célként jelölték meg, hogy a kétoldalú kereskedelem elérje a húszmilliárd dollárt évente. A tárgyalásokba később belevonták Irakot is, s most várnak Szíria csatlakozására.

Őrizetbe vett gárdisták. A pakisztáni hatóságok őrizetbe vettek 12 iráni forradalmi gárdistát, akik engedély nélkül lépték át a határt. Korábban egy iráni gárdaparancsnok kijelentette: engedélyezni kell, hogy emberei a határon túl is üldözhessék a terroristákat. Egy hete Pakisztánból érkező merénylők 42 emberrel, köztük forradalmi gárdistákkal végeztek az iráni Szisztán-Beludzsisztánban. (MTI)