Felsőoktatás csődközelben

A PPP-s hitelek bedőléséhez, az oktatók tömeges elbocsátásához, a kisebb főiskolák csődjéhez és vidéki egyetemvárosok gazdasági katasztrófájához vezethet néhány éven belül a felsőoktatásba felvételizők számának jelentős csökkenése. Az összeomlást úgy kerülhetjük el, ha rövid időn belül megduplázzuk a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát – derül ki az AAM Group tanulmányából.

Módosítók. Az Országgyűlés oktatási bizottsága tegnap a jövő évi büdzséhez benyújtott javaslatok közül támogatta azt a fideszes indítványt, amely a felsőoktatási gazdasági tanácstól 100 millió forintot adna át fiatal kutatók támogatására. Megszavazták Teleki László (MSZP) indítványát is, amely 85 millió forintot csoportosít át a szociális tárcától a roma oktatási alapba. A közoktatási törvény szocialista módosítása is többséget kapott. Eszerint egy vagy két tantárgyból kötelezővé tennék az emelt szintű érettségit a diplomát nyújtó képzésekbe való belépésnél. 2010 márciusáig kellene a kormánynak meghatároznia, hogy a 2012-ben indítható alapszakok esetében mely tantárgyból kell emelt szintű vizsga. A plenáris ülés témája volt a felsőoktatási törvény módosítása, amely létrehívná a vállalkozói közintézetet. Ezek közfeladatot látnának el, de bevételük jelentős részét a piacról szereznék. (MTI)

Miközben a felsőoktatási karok száma több mint ötven százalékkal nőtt az 1990-es évek elejéhez viszonyítva, addig a demográfiai visszaesés miatt az utóbbi években folyamatosan csökken a felvételizők száma, a következő években pedig további jelentkezőszám-csökkenés várható, így Magyarországon a felsőoktatási férőhelyek egyre nagyobb része kihasználatlan marad – mutat rá a többek között Bod Péter Ákos és Árva László közgazdászprofesszorok által jegyzett tanulmány oktatási fejezete. Mivel a kilencvenes években még nőtt az érdeklődés a felsőoktatás iránt, az intézmények bővítették az oktatói gárdát, és költséges infrastruktúra-fejlesztésbe kezdtek. Az állam az utóbbi évek keresletcsökkenését az ingyenesen tanuló hallgatók arányának növelésével próbálta kezelni, ám ez hosszú távon nem fenntartható megoldás.
A professzorok rámutatnak: a jelentkezők számának csökkenése miatt 4-5 éven belül még a nagy múltú egyetemek is nagy számban lesznek kénytelenek elbocsátani oktatóikat, összeomolhatnak az egyetemi és főiskolai kapacitásbővítő (magántőkéből megvalósított, az iskolákat húsz évre eladósító) PPP-programok, a kisebb főiskoláknak pedig a puszta léte is veszélybe kerül. A tanulmány leszögezi: a keleti vidéki városok nagy részében (elsősorban Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Eger, Szolnok) a gazdaság egyik legfontosabb motorja az ott tanuló hallgatók által elköltött pénz, így az ottani felsőoktatási intézmények pozícióromlása, illetve a kisebb főiskolák bezárása alapvetően rendítheti meg e városok helyzetét, gazdasági katasztrófát előidézve.
A tanulmány szerint a térítési díjat fizető külföldi hallgatók Magyarországra vonzása volna a megoldás. Most 15 ezer külföldi hallgató tanul hazánkban. Ez a szám messze nem éri el az adottságaink által kínált lehetőséget. A profeszszorok szerint 3-5 éven belül további 15-20 ezer külföldi hallgatót lehetne bevonni a felsőoktatásba. A külföldi hallgatói létszám emeléséhez nem a pénz hiányzik, hanem a kormányzati cselekvési szándék, hiszen a Társadalmi infrastruktúra operatív programban (TIOP) 578 milliárd forint áll kihasználatlanul felsőoktatási célokra.
A tanulmány szerint Magyarországnak elsősorban Ázsiából és az Arab-félszigetről származó diákok felé kell nyitnia, a számukra lehet vonzó az itteni tanulás. Az ehhez szükséges marketingmunkát a felsőoktatási intézmények nem képesek egyedül végrehajtani, ezért országos szintű koordinációra és források bevonására van szükség. A versenyképességhez elengedhetetlen, hogy biztosítsák az elektronikus formában is feldolgozott, idegen nyelvű tananyagokat, szükséges az idegen nyelvet jól beszélő oktatói gárda, a megfelelő eszközpark, csakúgy mint a színvonalas kollégiumi vagy albérleti lakhatási lehetőség. Emellett országos szinten egyszerűsíteni kell az oktatás céljából beutazó külföldiek tartózkodási engedélyének megszerzését, el kell hárítani a külföldi hallgatók számának növelését gátló jogszabályokat.
A tanulmány szerint tíz új külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre, vagyis a húszezer fiatal behozatala négyezer új egyetemi oktatói státust jelent. Felmérések szerint egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ el Magyarországon, ami további munkahelyeket teremt. Ha a külföldi hallgatók létszáma eléri a 30-35 ezret, akkor a befogadó városokban általuk évente elköltött pénz meghaladhatja a 38-40 milliárd forintot. Azonban ha nem jönnek, a vidéki városokban ezrek veszíthetik el munkahelyeiket.