Furcsa kiskapuk az európai jogrendben

Érdekes sajátossága az olasz olimpikonoknak, hogy minden győztes a pápának ajánlja az aranyérmét. Ez amolyan belső hagyomány a meglehetősen vallásos Olaszországban, s ez is jól mutatja, milyen befolyással van a mindennapokra a katolicizmus, még akkor is, ha a lakosság jó része ott sem templomjáró. Ezért is volt meglepő az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor elmarasztalta a csizmaállamot a tantermekben függő feszületek miatt. A döntés ellen a kormányzó párt tiltakozott, népszavazást kezdeményeztek, a közvélemény-kutatók pedig arra az eredményre jutottak, hogy a lakosság vallási irányultságtól függően szinte egyöntetűen a feszületek megmaradása mellett állt ki.
A bíróság azzal érvelt, hogy a kereszt az osztályteremben sérti a nem keresztény gyermekek lelkiismereti és vallásszabadságát, amely az emberi jogok európai egyezményének kilencedik bekezdésében egyértelműen le van fektetve, ezt pedig Olaszország is aláírta, sőt épp Rómában született 1950-ben. Az említett bíróság az egyezmény betartását felügyeli, ám az olaszok most úgy érzik, hogy túllépett hatáskörén, és a lelkiismereti szabadságot védve a többség vallási érzelmeivel szembehelyezkedő álláspontot képvisel. Bár az említett intézmények nem az Európai Unióhoz, hanem az Európa Tanácshoz kötődnek, a gondolkodásmód nagyon hasonlít ahhoz, amikor a vallási érzékenység tiszteletben tartása miatt az azóta kimúlt európai alkotmánytervezet bevezetőjében csak az antikvitás kultúráját említették az európai kultúra forrásának, a kereszténységet nem. A precedensértékű döntést egyébként a bíróság egy egyéni beadványt követően hozta, mivel egy olasz nő sérelmezte a feszületet gyermeke osztálytermének falán.
A bolhából elefántot varázsoló ügy persze nem egyedülálló Európában. Franciaország – amely híresen távol tartja a vallást minden közintézménytől – is arra kötelezi a diákságot, hogy saját vallási meggyőződésüket elrejtsék a többiek elől, így sem kipát nem hordhat a zsidó fiatal, sem keresztet a Krisztust követő, sem fejkendőt a mozlim lány. Ez ugyanakkor igencsak kényes kérdés, hiszen a döntés csorbítja az említett vallásos diákok lelkiismereti szabadsághoz való jogát. A jogi csűrés-csavarás azt eredményezte, hogy Franciaországban, ahol egyébként az állampolgári jogokkal már az általános iskola első osztályában megismertetik a gyerekeket, egyes mozlim diáklányok felmentést kértek az ő szemérmességüket sértő biológiaórák és testnevelésórák alól.
Nagy-Britanniában az állampolgársággal rendelkező szikhek indítottak jogi eljárást, követelve, hogy ne kelljen bukósisakot viselniük, minthogy az nem fér rá a vallási okokból feltett turbánjukra. Ezt el is érték, de most is sérelmezik, hogy nem szolgálhatnak a rendőrség olyan különleges alakulatainál – mint terrorelhárító vagy vegyvédelmi egységek –, ahol kötelező a bukósisak és a gázálarc. A brit rendőrség tavaly százezer fontot fizetett egy szikh rendőrnek, akinek nem találtak megfelelő fejvédőt és olyan gázálarcot, amely használható lenne hatalmasra növesztett szakállával együtt. A szóban forgó rendőr érdekében a hatóság világszerte kutatott ilyen szerkezetek iránt, de tizennyolc hónapnyi eredménytelenséget követően elutasította a fiatalember kérését, hogy csatlakozzon a különleges osztagokhoz. A szikh rendőr beteget jelentett az őt ért súlyos stressz miatt, a rendőrség ezt gyógyította a harmincmillió forintnak megfelelő összeggel.