Ismét habzott a Rába a határnál

Újra jelentős mennyiségű szennyeződés jelent meg a Rába felszínén a napokban. A szentgotthárdi környezetvédők szerint feltételezhető, hogy ismét valamelyik ausztriai bőrgyár a habzás okozója, a magyar vízügyi hatóság vezetője viszont azt valószínűsíti, hogy ezúttal az őszi mezőgazdasági munkák révén kerültek természetes anyagok az élővízbe. Az osztrák hatóságok vizsgálatot indítottak az újabb habzás ügyében, de ezzel a Rába határ menti kálváriájának valószínűleg még mindig nincs vége.

Milliók talonban. Hiába szavazott meg másfél évvel ezelőtt 12 millió forintot a Fővárosi Közgyűlés Budapest érintetlen természeti területének megmentésére, a Feneketlen-tó ismét habzik – közölte lapunkkal Rétvári Bence (Fidesz–KDNP). Emlékeztetett: 2008 kora tavaszán majdnem „kiszáradt” a tó, miután a víz szintje radikálisan csökkenni kezdett, azután jelentkezett a habzás, amely idén ősszel ismét kiújult. – A tó biológiai egyensúlya felborulásának okai ma is ismeretlenek, nem tudni, hogy a négyes metró, a szomszédos építkezések vagy a természetes vízszintingadozás a következménye, hogy az összes hal kipusztult a tóból – mondta Rétvári, aki szerint a természet a tulajdonos fővárosi önkormányzat és a kerület együttműködésének hiányában károsodott. Lakos Imre (SZDSZ) szerint Hagyó Miklós és Horváth Csaba MSZP-s főpolgármester-helyettesek tehetetlensége juttatta ide a tavat és környékét. – Adminisztrációs hibák miatt a 12 millió forintból semmit sem fordítottak a szükséges figyelőkutak létesítésére. Javasoltam, hogy a főjegyző készítse el azokat az előterjesztéseket, amelyek alapján a XI. kerületi önkormányzat átvenné a Feneketlen-tó területét – mondta Lakos Imre. (Sz. Zs.)

Szentgotthárdi környezetvédők azt feltételezik, hogy osztrák területen valahol ismét nagy mennyiségű szennyező anyagot engedhettek az alacsony vízállású Rábába a múlt héten. Ennek eredménye a folyó újabb habzása. Miközben tehát úgy tűnt, hogy a helyiek megnyugodhatnak, mert a szennyező üzemek visszafogták a termelésüket, és a legnagyobb ezek közül novemberben saját tisztítóberendezést kezd működtetni, újabb vizsgálat várható.
Soós Zoltán, a helyi Pro Natura Szentgotthárd (Pronas) elnevezésű környezetvédő szervezet elnöke szerint a múlt hét közepén akkora volt a habzás a Rábán, hogy biztosan engedhettek Ausztriában valamit a folyóba. Ezért olyan jellegű vizsgálatot kezdeményeztek a hatóságoknál, hogy a mostani szenynyezés forrása azonos-e a korábbiakkal, amikor három osztrák bőrgyárból – a wollsdorfiból, a feldbachiból és a jennersdorfiból – kibocsátott szennyező anyag okozta a habzást. Az osztrák hatóságok is vizsgálatot indítottak a napokban történt újabb Rába-habzás okainak kiderítésére – mondta Nádor István, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint azonban az újabb bőrgyári szennyezés helyett inkább az valószínűsíthető, hogy ezúttal az őszi mezőgazdasági munkák során természetes anyagok kerülhettek az élővízbe. Az osztrák fél ugyanis úgy tájékoztatott: a válság miatt visszafogott termeléssel üzemel a három bőrgyár. Üzemzavar egyikben sem történt, sőt az említett gyárak technológiaváltást hajtottak végre a bőrgyártásban, így az élővízbe már nem kerülhetett a habzás okaként számon tartott naftalin-szulfonát.
A Rába mindenesetre ismét habzik, ami a környezetvédők szerint nehezen írható az algásodás, vagy az ősszel vízbe hulló falevelek, illetve mezőgazdasági anyagok rovására.
Mint ismert, az ügy megoldására Persányi Miklós környezetvédelmi minisztersége óta többször tett ígéretet a magyar kormány és Ausztria. A szennyezés megszüntetése viszont akkor vett igazán lendületet, amikor a Greenpeace több tüntetést is szervezett a bőrgyárak ellen. Az egyik üzemnél habot is fújtak a gyár bejárata elé. Ezek után megsűrűsödtek a kétoldalú tárgyalások, és a feldbachi üzem ígéretet tett egy tisztítóberendezés beüzemelésére, a másik két bőrgyárnál pedig szintén elindult ilyen eszközök beépítése.
Mint Soós Zoltántól megtudtuk, a feldbachi gyár szűrőjét novemberben adják át egy év előkészítést követően. Jennersdorfban csökkentették a termelést, Wollsdorfban pedig technológiát váltottak, vagyis visszafogták a káros mosószerek használatát. Ezért is érthetetlen, miként kerülhetett újra habzást okozó anyag a folyóba.