Szinte gyakorlattá vált az utóbbi években, hogy novemberben korrigálják a januári nyugdíjemelés mértékét, azaz visszamenőleg megemelik az ellátásokat. Erre azért volt szükség, mert a törvény szerint kiegészítő emelést kell végrehajtani, ha a makrogazdasági adatok – az infláció és a nettó átlagkereset-emelkedés – magasabban alakul a tervezettnél. Miután a kormány általában alultervezte a számokat, rendre jött is az őszi emelés. Egy átlagnyugdíjasnál 1 százalékpontos, januárig visszamenőlegesen járó korrekció is 6-8 ezer forintot jelentett.
Úgy tűnik, az idén nem lesz sokkal magasabb a vártnál az infláció, s a bérek is lassabban növekednek, így novemberben valószínűleg nem lesz kiegészítő nyugdíjemelés. 2009 januárjában 3,1 százalékos emelést kaptak az idősek. Ezt az úgynevezett svájci indexálás alapján számolták ki, azaz felerészben az 1,6 százakra becsült nettó átlagkereset-emelkedést, felerészben pedig a 4,6-re prognosztizált fogyasztói árindexet vették figyelembe. A Központi Statisztikai Hivatal eddig nyilvánosságra hozott adatai azt mutatják: a keresetemelkedés a tervezettnek megfelelően alakult, míg a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számított infláció is „csak” 4,9 százalék lett januári és szeptember között a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Ha a prognózishoz mért különbség nem éri el az 1 százalékpontot, akkor a törvény szerint nem kötelező a kormánynak végrehajtania a kiegészítő emelést.
Egy másik jogcímen is most kaptak volna pluszpénzt a nyugdíjasok. Novemberben folyósították volna ugyanis a 13. havi nyugdíj második felét, ám a juttatást megszüntette a kormány, a pénzt tehát nem fizetik ki. A 13. havi járandóság első részletét egyébként márciusban kapták meg a nyugdíjasok, igaz, már azt is csak legfeljebb 40 ezer forintig fizették ki. Ha a legalább felerészben elvett 13. havi nyugdíj okozta veszteséget nem is számoljuk, az ellátások akkor is csaknem 2 százalékot vesztettek reálértékükből, hiszen a nyugdíjasokra számított infláció várhatóan 5 százalék közelében lesz.
Jövőre egyébként megváltozik a nyugdíjkiszámítás módszere. Megszűnik az úgynevezett svájci indexálás, a nettó átlagkereset-emelkedés már nem lesz szempont, csak az infláció alapján határozzák majd meg a nyugdíjemelés mértékét. A 2010-es költségvetés tervezetében 4,1 százalékos infláció szerepel, így januárban a nyugdíjasok is ugyanekkora emeléssel számolhatnak. Ennél többet kaphat az a több mint 880 ezer öregségi nyugdíjas, aki jogosult a korrekciós emelésre (amelynek végrehajtását ez évről tolták át jövőre). Az 1992–95-ig, valamint 1997–98-ig nyugdíjba vonultaknak négy-, míg az 1989 és 1990 között nyugdíjazottaknak kétszázalékos többletemelés jár. A Pénzügyminisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatása szerint az a szabály megmarad, hogy év közben felül kell vizsgálni az infláció alakulását – ez esetben is a nyugdíjasokra számított árindexet kell figyelembe venni –, s ha az magasabb a tervezettnél, akkor korrigálni kell a januári emelés mértékét.
Orbán Viktor a diplomáciai csúcsról: Mindenki úgy megy innen el, hogy egy nagy népnél járt