Csúfos kudarccal zárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) digitálistábla-projektje. A digitális taneszközök beszerzésére kiírt pályázat másodjára is eredménytelennek bizonyult, vagyis az NFÜ-nek közel két év alatt sem sikerült olyan befektetőt találnia, amely a rendelkezésre álló 24 milliárd forintból kedvező áron juttatná az iskolákat a modern berendezésekhez.
– Eredménytelenül zárult a tender, mert a második fordulóban egyedül versenyben maradt pályázó a finisben érvénytelen pályázatot nyújtott be – közölte lapunkkal az NFÜ munkatársa. Hozzátette: a két eredménytelen pályázat után nem írnak ki újabb közbeszerzési eljárást az eszközök beszerzésére, a digitális taneszközökre szánt pénzt azonban mindenképpen az eredeti célra fordítják. A legújabb terv az, hogy az iskolák fenntartói nem táblát, hanem pénzt kapnak majd, és maguk szerzik be a szükséges eszközöket – közölte lapunkkal a sajtómunkatárs.
*
Hozzátette: az iskolák fenntartói korábban már pályáztak az eszközökre, ám akkor csak a nyertesek névsorát hirdették ki, azt nem, hogy az egyes intézmények pontosan milyen eszközöket kapnak és milyen értékben, hiszen azok száma és ára a közbeszerzési eljárásban nyertes cég ajánlatától függött volna. Arról egyelőre nincs konkrét döntés, hogy mi alapján döntik el, hogy az egyes intézményfenntartók mennyi pénzt kapnak majd.
A táblaügy eddig is dúskált bohózatba illő fordulatokban, ám a legújabb fejlemény minden eddigi bakit felülmúl. Azzal ugyanis, hogy az NFÜ a második beruházóra kiírt tendert is eredménytelenné nyilvánította, elismerte, hogy közel két év alatt képtelen volt olyan céget találni Magyarországon, amely az általa az iskolákban elengedhetetlennek vélt eszközök beszerzését reális áron vállalta volna. Ahelyett azonban, hogy a 24 milliárd forint elköltését elhalasztanák arra az időre, amikor megfelelő áron hozzáférhetővé válnak a táblák, a fenntartóknak adják a pénzt. Ezzel mindenképpen lejáratja magát az NFÜ: az ügynökség szakembereinek teljes alkalmatlanságát jelzi az is, ha a polgármesterek olcsóbban jutnak a helyi műszaki boltban a digitális táblához, mint az óriási árkedvezménnyel kecsegtető gigatender árajánlata, ahogy az is az NFÜ sara lesz, ha a helyi fenntartók az eredménytelen tender miatt csak méregdrágán kapnak eszközöket, és ezzel elszórják a pénzt. Az is kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben valóban digitális táblákra kellene-e költeni a 24 milliárdot, amikor az iskolák egy részében nincs WC és vezetékes víz, és jövőre 63 milliárd forintot vonnak ki a közoktatásból.
Emlékezetes: Magyar Bálint akkori szabad demokrata oktatási miniszter 2005-ben jelentette be, hogy a jövőben negyvenezer tantermet szerelnek fel csodatáblákkal. Az azóta eltelt négy esztendőben szinte minden hónapban újabb ígéretek hangzottak el arról, mikor valósul meg az igen költséges beruházás, ám valamennyi hamisnak bizonyult. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő még tavaly szeptemberre ígérte meg az iskolai tantermek digitalizálását, majd az akkor még Bajnai Gordon jelenlegi miniszterelnök vezette NFÜ többször módosította a céldátumot: először tavaly karácsonyra, majd idén húsvétra, végül a 2009-es tanévkezdésre tolták a határidőt, ám idén ősszel is maradt a hagyományos fatábla a tantermekben.
origo.hu
Kihúzták az ötös lottót
