Pakisztán a frontvonalban

Pakisztán a szélsőségesek elleni háború kellős közepén található – mondta Hillary Clinton Lahorban, amelyet jól jelzett, hogy a tízmilliós nagyvárosban szinte mozdulni sem lehetett a szigorú biztonsági intézkedések miatt. Az amerikai külügyminiszter megnyugtatta vendéglátóit, hogy harcukban az Egyesült Államok is támogatja őket, ez egy szakértő szerint nem feltétlenül szimpatikus a pakisztáni lakosság szemében.

Clinton a hallgatóság kérdéseire válaszolva elismerte az amerikai hibákat, de új kezdetet javasolt a kétoldalú kapcsolatokban, amelyet egy 45 millió dolláros, a felsőoktatást fejlesztő adománnyal erősített meg. Egy nappal korábban a Fehér Ház közölte, a helyzet ellenére nem fogja elhagyni a térséget. Ezt Csicsmann László, a térség szakértője sem tudta elképzelni, ám arra rámutatott, milyen szorult helyzetbe került az események és a nagypolitika kapcsán a pakisztáni kormányzat. Úgy vélte, a sorozatos robbantások, kisebb-nagyobb erőszakcselekmények súlyosan aláássák az igencsak fiatal civil kormányzatot, és egyre határozottabb hangok hallatszanak Indiából is, amelyek a katonai uralom visszatérését szorgalmazzák. A szakértő megjegyezte, ennek a váltásnak talán még nem jött el az ideje, és a hadsereg vezetője is a civil kormányzás mellett tette le a voksát.
A lakosság nagy része ugyanakkor elégedetlenkedik a szemükben igencsak népszerűtlen, az Egyesült Államok pártját fogó politikai döntések miatt, és az is rontja az amerikaiak, így a pakisztáni kormány helyzetét is, hogy Washington kiváló viszonyt ápol az ellenséggel, Indiával. Mindez akkor is igaz, ha a közvélemény-kutatások szerint a lakosság túlnyomó része nem szimpatizál az ellenállókkal, és nem akar iszlám alapokon álló törvénykezést. A helyzetet tovább súlyosbítja a pilóta nélküli repülőgépek folyamatos támadása, amelyek ugyan rengeteg civil áldozatot követelnek, de valódi terroristát nemigen találtak még el, mutatott rá Csicsmann László. Hozzátette, az Egyesült Államok abban bízik, hogy a gazdaság fellendülésével javulnak majd a mindennapi élet körülményei, így az ellenállók közül is sokan leteszik a fegyvert, ám figyelmeztetett, hogy a törzsi területek olyan törvényen kívüliséget élveznek, ahol feltétlenül lesznek harcosok, akikhez külföldiek – üzbégek – is csatlakozni fognak.