Utcai tüntetéssel nyitnak a tanárok

Több ezer embert vár szombati demonstrációjára a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a tanárok az oktatást érintő jövő évi megszorítások ellen tiltakoznak. Kerpen Gábort, a PDSZ elnökét arról kérdeztük, miért nincs nagyobb összefogás az érdekvédők között, hiszen együttes erővel az országot lebéníthatnák, mérsékelhetnék a megszorításokat.

Sérül a jogbiztonság. Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz a közoktatási normatívák – központi állami forrás – év közbeni csökkentése miatt – közölte tegnap Pokorni Zoltán. A Fidesz szerint ez alkotmányosan aggályos, a jogbiztonságot mint fontos alapelvet teszi kockára. Nincs normális felkészülési idő az intézményeket fenntartóknak, és maguknak a gyerekeknek, családoknak is kényszerhelyzetet teremthet. (MTI)

Ismét utcára hívja a tanárokat és a szülőket a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Szombaton 11 órakor az oktatást érintő megszorítások ellen tiltakoznak a fővárosi Képviselői Irodaház előtt. A jelenlegi helyzetben elég az érdekérvényesítéshez a demonstráció?
– A szociálliberális kormány sajátossága, hogy azt állítja: ami ellen az ember nem tiltakozik, azzal egyetért. Azért kell minél több embernek utcára vonulnia szombaton, hogy egyértelművé tegyük: nem fogadjuk el a 63 milliárd forintos forráskivonást.
– A véleménynyilvánítás fontos, ám eredmény nélkül mit sem ér.
– Nem gondoljuk, hogy a demonstráció hatására a kormány visszavonja az oktatási megszorításokat. Abban bízunk, hogy legalább csökkentik az elvonások mértékét.
– Tüntetettek már, eredménytelenül. Nem kellene keményebben fellépni?
– A cél érdekében akár munkabeszüntetést is szervezhetünk. Már zajlik a sztrájkigény felmérése.
– Sok ember lesújtóan vélekedik a szakszervezetektől, mert érdekérvényesítő erejük töredékét használják ki, látszatellenállást folytatnak. Erős, ágazatok közötti összefogással egy határozatlan idejű sztrájk lebéníthatná az országot. Ha egyszerre állna le a vasút és a busz, ha nem dolgoznának a tanárok, az orvosok és az ápolók, amíg nem teljesítik követeléseiket, a kormány kénytelen lenne engedni.
– Minden figyelemfelhívás fontos, de tény, hogy a jelenlegi helyzetben a kékszalagos tiltakozás, az aláírásgyűjtés és a kétórás figyelmeztető sztrájk kevés. A szakszervezet azonban csak a lehetőségét tudja megteremteni a sztrájknak, az a dolgozókon múlik, tömegesen csatlakoznak-e.
– Alacsony a pedagógusok részvételi hajlandósága egy sztrájkban?
– Pozitív tapasztalatok vannak, két éve például 30 ezer oktatási dolgozó sztrájkolt. Ugyanakkor még mindig sokakat tart viszsza az állásuk elvesztésétől való félelem.
– Ritka azonban az érdekvédelmi tömörülések közötti együttműködés is, márpedig összefogás nélkül nehéz célt érni.
– Elkeserít, hogy nincs egységes fellépés a közoktatásban. Ez nem a mi hibánk. A másik nagy érdekvédelmi csoport, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hivatalosan nem csatlakozott a szombati tüntetésünkhöz sem, pedig mi meghívtuk őket.
– Miért képtelenek az együttműködésre?
– Számunkra nem az a fontos, ki szervezi a tiltakozást, ha annak céljaival egyetértünk. A PSZ elnöke szerint azonban a többiek arra törekednek, hogy saját kezdeményezésükbe „behúzzák” a PSZ-tagokat. A több ágazat dolgozóit tömörítő Liga egyébként – amelynek a PDSZ is tagja – már szervezett általános sztrájkot. Nem a mi felelősségünk, hogy a többi tömörülés nem csatlakozik hozzánk.
– Miért nem csatlakoznak?
– Úgy tűnik, a sztrájkban való részvétel nagymértékben függ attól, mely szakszervezeteknek szerepel alapszabályában a politikai pártoktól való függetlenség.
– Szó volt már általános sztrájkról?
– Jelenleg nem tudok ilyenről.
– Mennyit vesz ki a tanárok zsebéből a költségvetés?
– Idén a 13. havi fizetésnek átlagosan a felét vették el. Jövőre két alkalommal adnak kompenzációként bruttó 49 ezer forintot, vagyis két év alatt egyhavi bérrel rövidítik meg a pedagógusokat. A havi bérek összege sem nő jövőre, ahogy idén sem került több a borítékba. Jövőre az oktatáshoz szükséges szakkönyveket is főként saját zsebből kell fizetni. Idén minden tanár 14 ezer forintot kapott erre, jövőre négyezer forint jár, ami semmire sem elég. A kötelező továbbképzések százezres költségét is lehet, hogy a dolgozóknak kell fizetniük.
– Több szakember szerint jogszabályellenes a továbbképzések állami támogatásának megvonása, hiszen a törvény kötelezi a tanárokat a tanfolyamon való részvételre.
– Ha egy tanár pénzelvonás miatt nem tudja folytatni a továbbképzést, és ez felmondási ok a munkahelyén, akkor kérésére perre visszük a dolgot. A megszorítások azonban az oktatás egészét érintik, ezért a szülőket, nagyszülőket is várjuk a demonstrációra.
– A héten elfogadott salátatörvény és a jövő évi költségvetési javaslat több mint negyvenféle oktatáshoz kapcsolódó megszorítást tartalmaz. Melyek elfogadhatatlanok?
– A csoportlétszámok 30 százalékos növelésének lehetővé tétele, vagyis az, hogy az óvodákban 33, az iskolákban 46 gyereket zsúfoljanak be egy csoportba. Tiltakozunk a gyerekek oktatására fizetett normatíva gyermekenkénti 190 ezer forintos csökkentése ellen. Tiltakozunk a más településről iskolába járó gyerekek utazási támogatásának csökkentése ellen, az iskolákat támogató, a diákokat gyógytornával, logopédiával segítő pedagógiai szolgálatok költségvetésének 12 százalékos csökkentése ellen, a tehetséggondozásban élen járó művészeti iskolákat érő elvonás ellen, az érettségi és szakmai vizsgák megszervezésére fordítható keret teljes megvonása ellen.
– Mi lesz, ha az állam nem ad pénzt az érettségi megszervezésére?
– Attól tartunk, hogy a pedagógusok érettségiztetési díját nem tudják kifizetni az önkormányzatok. Ha nem fizetnek, törvényt sértenek, de ugyan miből adnának, ha szinte mindent elvesznek tőlük?
– A parlament a héten elfogadta az idei költségvetés módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány tanév közben, januártól csökkenthesse a gyermekek oktatására fizetett állami normatívák összegét.
– A fenntartók az idei költségvetésben szereplő állami támogatási összegek ismeretében döntötték el, hogy képesek-e finanszírozni a 2009–2010-es tanévet. A büdzsé a pénzt a teljes tanévre garantálta. Ha évközben vonnak el pénzt, az sok iskola létét fenyegeti. Levélben kértük Sólyom László államfőt, hogy ne írja alá az erről szóló jogszabályt, és kérjen előzetes normakontrollt. Ha ezt nem teszi meg, mi fordulunk az Alkotmánybírósághoz.
– Mit vár a szombati tüntetéstől?
– Bízom benne, hogy több ezer ember demonstrál velünk. A célunk az, hogy a tervezett 63 milliárd forintos elvonás helyett egyetlen fillért se vonjanak ki a szférából. A demonstrációra meghívtuk a parlament oktatáspolitikusait és a kormány tagjait is.
– Mit tesznek, ha nem éri el kívánt célját a demonstráció?
– Mint mondtam, felvettük a sztrájkköveteléseink közé a jövő évi megszorítások eltörlését, és folyamatban van annak felmérése, hogy a dolgozók milyen tiltakozási akcióban hajlandók részt venni. Csak rajtuk múlik, hogy mi lesz a következő lépés.