A sárkány évtizede

2009 volt az az év, amikor Kína nyíltan és egyértelműen megmutatta az oroszlánkörmeit a világnak. Olyan már történt, hogy Peking bebizonyította, számolni kell vele, de az amerikai elnökkel soha nem tudott úgy tárgyalni, hogy az voltaképp nem tudott mit adni neki, és a kínai elnök volt az erős pozíciójában.

Makaó első tíz éve különleges irányítású övezetként csodálatos fejlődést mutat. Ez olyan gazdasági és életszínvonal-emelkedést jelent, amelyet talán a világon sehol máshol nem tapasztalhattunk ilyen rövid idő alatt – nyilatkozta Steven Hess az Új Kína hírügynökségnek, egekig magasztalva a kis szerencsejáték-szigetet, amely tíz évvel ezelőtt került Kínához Portugáliától. Hess a Moody’s gazdasági elemzőcég alelnöke, és természetesen amerikai. A kínai gazdasági csoda előtt pedig nemcsak ő esett térdre, hanem jószerivel az egész világ ebben az évben.
Peking ugyanis eddig úgy tudta kezelni a gazdasági világválságot, hogy éves össztermékének növekedése továbbra is eléri a nyolc százalékot, szemben a csökkenő gazdaságú európai és amerikai országokkal. Ennek részében a kínai elnök a G20 londoni csúcstalálkozóján élesen bírálta az egyébként mindenki által bevezetett protekcionista gazdaságpolitikai lépéseket, amely az exportra termelő kínai iparnak káros, a nagyvilág pedig magáévá tette az eszmét, még ha nem is követi azt szolgai módon. Ám az nyilvánvaló, hogy manapság már Kína diktál, ő nyújtja a nyugatiak számára a befektetési lehetőségeket, s versenyezteti a jelölteket. Tegnap például Francois Fillon francia miniszterelnök járt Pekingben, a vele utazó Areva képviselői másfél milliárd dollárért vállalták egy Kanton melletti atomerőmű felépítését. A híradások kiemelik, tavaly még Kína és az Európai Unió delegációja azért nem találkozott egymással, mert Nicolas Sarkozy francia elnök előzőleg tárgyalt a dalai lámával. Mára az érdekek felülírták a politikai nézeteltéréseket.
Az Egyesült Államok esetén is hasonló átalakulás ment végbe. Míg George Bush elnöksége idején rendszeresek voltak a kínai emberi jogi helyzet miatt aggódó szavak befolyásos politikusok részéről, az Obama-doktrína már nem enged meg ilyeneket. Sőt, ezt nyíltan ki is mondta Hillary Clinton külügyminiszter kínai útja során. Mivel a kínaiak állják továbbra is az amerikai államadósságot a kezükben levő államkötvényeken keresztül, a helyzet nem valószínű, hogy változni fog. Emellett az európai cégek is Kína kezében vannak az ottani gyártósorok miatt, azaz Peking a jövője miatt cseppet sem kell hogy aggódjon. A vörös sárkány a kétezres évek egyértelmű nyertese, s bár egyelőre nem jelent rivális hatalmi pólust az Egyesült Államokkal szemben, a következő tíz évben ez is megtörténhet. Bár a mai Kínát tekintve valószínűbb, hogy világhatalmi törekvéseit inkább kereskedelmi-gazdasági erőfölénye kiterjesztésével éri el, mintsem agresszióval.