A sárkány évtizede

2009 volt az az év, amikor Kína nyíltan és egyértelműen megmutatta az oroszlánkörmeit a világnak. Olyan már történt, hogy Peking bebizonyította, számolni kell vele, de az amerikai elnökkel soha nem tudott úgy tárgyalni, hogy az voltaképp nem tudott mit adni neki, és a kínai elnök volt az erős pozíciójában.

2009. 12. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Makaó első tíz éve különleges irányítású övezetként csodálatos fejlődést mutat. Ez olyan gazdasági és életszínvonal-emelkedést jelent, amelyet talán a világon sehol máshol nem tapasztalhattunk ilyen rövid idő alatt – nyilatkozta Steven Hess az Új Kína hírügynökségnek, egekig magasztalva a kis szerencsejáték-szigetet, amely tíz évvel ezelőtt került Kínához Portugáliától. Hess a Moody’s gazdasági elemzőcég alelnöke, és természetesen amerikai. A kínai gazdasági csoda előtt pedig nemcsak ő esett térdre, hanem jószerivel az egész világ ebben az évben.
Peking ugyanis eddig úgy tudta kezelni a gazdasági világválságot, hogy éves össztermékének növekedése továbbra is eléri a nyolc százalékot, szemben a csökkenő gazdaságú európai és amerikai országokkal. Ennek részében a kínai elnök a G20 londoni csúcstalálkozóján élesen bírálta az egyébként mindenki által bevezetett protekcionista gazdaságpolitikai lépéseket, amely az exportra termelő kínai iparnak káros, a nagyvilág pedig magáévá tette az eszmét, még ha nem is követi azt szolgai módon. Ám az nyilvánvaló, hogy manapság már Kína diktál, ő nyújtja a nyugatiak számára a befektetési lehetőségeket, s versenyezteti a jelölteket. Tegnap például Francois Fillon francia miniszterelnök járt Pekingben, a vele utazó Areva képviselői másfél milliárd dollárért vállalták egy Kanton melletti atomerőmű felépítését. A híradások kiemelik, tavaly még Kína és az Európai Unió delegációja azért nem találkozott egymással, mert Nicolas Sarkozy francia elnök előzőleg tárgyalt a dalai lámával. Mára az érdekek felülírták a politikai nézeteltéréseket.
Az Egyesült Államok esetén is hasonló átalakulás ment végbe. Míg George Bush elnöksége idején rendszeresek voltak a kínai emberi jogi helyzet miatt aggódó szavak befolyásos politikusok részéről, az Obama-doktrína már nem enged meg ilyeneket. Sőt, ezt nyíltan ki is mondta Hillary Clinton külügyminiszter kínai útja során. Mivel a kínaiak állják továbbra is az amerikai államadósságot a kezükben levő államkötvényeken keresztül, a helyzet nem valószínű, hogy változni fog. Emellett az európai cégek is Kína kezében vannak az ottani gyártósorok miatt, azaz Peking a jövője miatt cseppet sem kell hogy aggódjon. A vörös sárkány a kétezres évek egyértelmű nyertese, s bár egyelőre nem jelent rivális hatalmi pólust az Egyesült Államokkal szemben, a következő tíz évben ez is megtörténhet. Bár a mai Kínát tekintve valószínűbb, hogy világhatalmi törekvéseit inkább kereskedelmi-gazdasági erőfölénye kiterjesztésével éri el, mintsem agresszióval.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.