Minden év végén, az új vasúti menetrend kialakításakor fölzúdul az ország és a vasutas-társadalom, fölmerül, kiszivárog – majd megerősítik vagy cáfolják – egyes vasúti mellékvonalak „bezárása”, köznyelvi kifejezéssel: a vasútforgalom szüneteltetése, megszüntetése, a vonal felszámolása stb.
Az újságok, a média szinte főleg bezárásról beszél: „a kormány szárnybezárásról szóló forgatókönyve”, „vonalbezárás politikai alapon”, s csak ritkán mondják, hogy leállítják, megszüntetik, felszámolják a forgalmat vagy a vasúti közlekedést. Vajon miért és hogyan „zárják be” a vasútvonalat? Mint a rossz idegennyelv-tanulónak, a bezár első jelentése tolakodik elénk: „valamit kulccsal, reteszszel stb. becsukott állapotban rögzít, és így zárt állapotba hoz”. De van a bezárnak bebörtönöz, berekeszt, befejez és matematikai (valahány fokos szöget alkot) jelentése is. A szótárbeli egyik jelentés közelít a most tárgyalt használathoz: „intézmény, üzem működését (egy időre) megszünteti”. A vasúti nyelvhasználatban nyilván a vasúti mellékvonal „üzem” (mondják is: vasútüzem) vagy legalábbis a nagyobb üzem része, s az üzem bizony bezárható. A köznyelvi beszélő számára ettől még a vasútüzem és annak bezárása furcsa, bár nyilván megérthető.
A nyelvben folyamatos a nyelvi rétegek közötti szókincsvándorlás. Így a szaknyelvekből folyamatosan érkeznek szavak a köznyelvbe. A vasúti szaknyelv sokszor bombázza a köznyelvet furcsa szavakkal, kifejezésekkel: „az A vágányon gép közlekedik”, „B vágányról szerelvény kihúz”, szárnyvonal, fejpályaudvar, illetve a legújabbak közül: „füstmentes légkört biztosító szolgáltatás”, „légjavító berendezés”, „vizuális tábla”, zónázó vonat, kör-IC.
Szó sincs arról, hogy megkérdőjeleznénk a szakmai nyelvhasználat indokoltságát. Sőt úgy látszik, hogy a MÁV utastájékoztatói is sokszor nekigyürkőznek a magyarosításnak: légkondicionáló helyett légjavító (ezt igazán üdvözölhetjük). Jelen példáink inkább azt mutatják, hogy nem mindig könnyű a szakmai fordítás, és egyes esetekben valamiféle hivatali, olykor túlzottan is körülményeskedő nyelvhasználatba bonyolódnak.
A vasútbezárás szót lassan megtanuljuk.
Vasútbarát vagyok. Azt hiszem, hogy a vasútnéprajz szót én találtam ki, utalva ezzel a vasúttal kapcsolatos sajátos népszokásokra, tárgyi és nyelvi emlékekre. Talpfák címmel (Néprajzi írások a vasútról alcímmel) 2008-ban könyvet jelentettünk meg a témáról (szerk.: Bali János–Máté György). Ebben a kötetben is olvasható tanulmány a vasútmegszüntetésekről, azok társadalmi hatásáról. Társadalomkutatóként annyit tehetünk, hogy dokumentálunk, ebből következtetéseket vonunk le, segítséget kínálva a döntéshozóknak. És szólunk, ha szólni kell.
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
