Ha a Hiller-féle változtatást elfogadja a kabinet, akkor várhatóan elbukik a szocialista oktatáspolitikusok által kezdeményezett, jelenleg a parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslat, amely minden felvételiző számára kötelezővé tenné az emelt szintű vizsgát. Az ügy pikantériája, hogy a minisztériumban készülő rendeletről és annak konkrét részleteiről Magyar Bálint szabad demokrata oktatáspolitikus számolt be a szocialista politikusoknak a parlament oktatási bizottságának közelmúltbeli ülésén. Magyar szavait jegyzőkönyv rögzítette. Kijelentette: a rendelet 2012-től 240 pontra emelné a felvételi minimumhatárt, vagyis ennél rosszabb pontszámmal egyetlen felsőoktatási intézménybe sem lehetne bekerülni, még abban az esetben sem, ha lenne üres férőhely. Jelenleg csupán 160 pont kell ehhez, ami azt jelenti, hogy kettes érettségi bizonyítvánnyal is be lehet csúszni valamelyik főiskolára vagy egyetemre. Januártól 200 pontra emelkedik a bejutási küszöb, de a szakemberek szerint ez olyan csekély mértékű emelés, hogy alig szűr ki valakit. A rendelet másik fontos eleme az emelt szintű vizsgák presztízsének növelése. A jövőben a magasabb fokú matúráért 40 helyett 50 pluszpont járna, így az elérhető maximumpontszám a jelenlegi 480 pontról 500 pontra fog emelkedni.
*
Magyar szerint a készülő rendelet orvosolni tudná a felvételi rendszer két legnagyobb hibáját. A politikus leszögezte: a jelenlegi számítási metódus egyik legnagyobb problémája az, hogy rendkívül alacsony tudású fiatalok is bekerülnek az egyetemekre, ezt küszöbölnék ki a bejutási küszöb drasztikus megemelésével. Elmondta: a ponthatár további emelését is elképzelhetőnek tartja, amennyiben az emelés nem hozza meg a kívánt javulást. A rendszer másik nagy hibája, hogy túlságosan kevés ponttal jutalmazza az emelt szintű vizsgákat, ezért a diákoknak eszükben sincs felkészülni a nehezebb, komoly tudást igénylő vizsgára, amelynek következtében szintén drámaian csökken a fiatalok tudása.
Magyar szerint a tárgyanként 10 pontos emelés megoldást jelenthetne a problémára, hiszen így már nem lehetne kiváltani az emelt szintű vizsgát a csupán 40 pontot érő nyelvvizsgával, vagyis a magas ponthatárral rendelkező elitszakokra való bekerüléshez valóban szükség lenne a magasabb fokú matúra letételére.
Azzal, hogy Hiller István oktatási miniszter a pontszámítást alapjaiban megváltoztató rendeleten dolgozik, végképp eldőlt, hogy a szocialista tárcavezető a liberális politikus mellé állt, és saját párttársai ellen harcol az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele kapcsán kirobbant vitában. Ha a Hiller–Magyar-féle elképzelésre rábólint a kormány, az emelt szintű vizsga kötelezővé tételére irányuló törekvés elbukik. Magyar Bálint a szocialistákhoz intézett beszédében utalt is erre. A törvénymódosítást benyújtó MSZP-sekre nézve így fogalmazott: „Maguk megerőszakolják a miniszterüket. Amit tesznek, az látszatcselekvés, gyerekellenes és káros.” Magyar szerint a kormányrendelet orvosolná a problémát, a szocialista javaslat azonban szembemegy a reformokkal, és rossz útra visz. Magyar úgy látja, az emelt szintű vizsga kötelezővé tételével nem a gyerekek tudása nőne, csak a rájuk nehezedő követelményrendszer lenne súlyosabb és az elsajátítandó ismeretanyag több, ami növelné a gyerekek frusztrációját.
Lapzártáig az oktatási tárca nem reagált kérdéseinkre, hogy jelenleg milyen stádiumban van a rendelettervezet, és mikor kerül a kormány elé. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke ugyanakkor megerősítette: valóban létezik egy ilyen koncepció a minisztériumban. A szakember úgy tudja, már egyeztetett a tárca bizonyos kormányzati szereplőkkel, de arról nincs információja, hogy a tervezetből valóban jogszabály lesz-e.
